Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

de mód volt a mindennapos ügyek elintézésére, magvitatására is. 6 4 A borértékesí­téssel kapcsolatos, világosan megfogalmazott koncepció a minél nagyobb haszon­szerzés volt. Ennek jegyében az officiálisok törekedtek rá, hogy a felhalmozott bormennyiséget minél hamarabb pénzzé tegyék. Elsősorban a dézsmából szárma­zó borokkal kapcsolatban törekedtek arra, hogy a következő szüretig megszaba­duljanak az óbortól. Ez magyarázza azt is, hogy a gyöngyöspüspöki pincéből a magas fuvarozási költségek mellett is elszállították a bort és a kápolnai kocsmák­ban árulták ki 2,3 vagy 4 krajcárért iccéjét. Az egri kulcsár mellett kezdetben működött még egy claviger tisztséget vise­lő officiális az uradalomban, a felnémeti kulcsár. Fő tevékenységi köre azonban inkább a hatásköre alá tartozó Felnémet, Felsőtárkány, Bakta, Fedémes és Szar­vaskő igazgatására terjedt ki. 6 5 A szőlő- és bortermeléshez annyiban volt köze, hogy begyűjtötte az említett települések szőlődézsmáját, majd az abból készült bort a falvak kocsmáiban mérette ki. Sokban hasonlított ehhez a gyöngyöspüspöki kasznár borforgalmi tevékeny­sége is azzal a különbséggel, hogy nem csak a hatásköre alá tartozó Gyöngyös­püspöki és Gyöngyössolymos dézsmáit gyűjtötte be, hanem esetenként Gyöngyös­oroszi, Tarján, Réde, Hasznos, Visonta és Pásztó egyházi tizedét is, így földesúri kezelésű szőlők nélkül is tekintélyes bormennyiséget tudtak itt felhalmozni. A harsányi kasznárság szintén a tized begyűjtésének központja volt Borsod vármegyében. A harsányi tisztviselő Barkóczy Ferenc püspöksége alatt kulcsári officiumot töltött be, ami egyértelműen kihangsúlyozza, hogy a legfőbb tevékeny­ségi köre a bor kezelése volt. Az Eszterházy-korszakban a harsányi kerület felfu­tása figyelhető meg. Az uradalom igazgatási átszervezése során 1769/70-től a ke­rület központjaként, officiálisa pedig kasznári rangban működött, majd 1790-ben provizorátussá emelkedett. 6 6 Az itteni borbevételek háromnegyed része a harsányi ötödből, valamint a miskolci, emődi, görömbölyi aranyosi és sziráki tizedből folyt be. 6 7 Az 1780-as évektől megindult egy földesúri szőlőtermelő aliódium kiépítése is, amely közel félezer akó bort adott évente. Ez a térség ugyan nem a Hegyalja része, de jelentős mennyiségű aszúbort készítettek a harsányi pincében 6 8, valamint foglalkoztak ürmösbor (uvarum passarum absinthyum vagy ordinarium absinthyum) készítésével is. Ezt a mára már feledésbe merült italfélséget Szathmáry László múlt századi kémikus (emellett pedig a magyar alkímia és kémia történetének jeles 6 4 BÁN Péter 1999. 273-279. 6 5 1780-tól kasznári (frumentarius ) rangot nyert. BÁN Péter 1999. 313. 6 6 BÁN Péter 1999. 271. 6 7 XII-3/e 224. d. 6 8 1791-ben 2 átallag 2 akó aszú; 1792-ben: 4 átallag 5 akó aszú 170

Next

/
Thumbnails
Contents