Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

év folyamán és minden kapálást kötözés, de legalább igazítás követett. A szüret időpontját itt is igyekeztek minél későbbre halasztani, de itt elsősorban a szőlősze­mek aszúsodása érdekében várakoztak. Néha addig vártak a szüret megkezdésé­vel, hogy a vesszőkre fagyott az értékes termés. 3 9 Az év utolsó szőlőmunkája a művelési rendszerből fakadóan itt is a tőkék befedése és a karók összegyűjtése volt. Itt valamennyi munkafázist bérmunkában végeztettek, amelynek évi ráfordí­tása átlagosan meghaladta az 1000 rajnai forintot. 4 0 A hegyaljai szőlőfelügyelőség fenntartása a salláriumokkal, minden eszköz és anyagszükséglet kielégítésével át­lagosan 1600 rajnai forintot emésztett fel, ami némi természetben szolgáltatott ga­bonával egészült ki. A kiadásokat bizonyos mennyiségű bor eladásával, valamint a hejcei kasznártól kapott összegből fedezték nagyjából fele-fele arányban. A bor eladásával kapcsolatban a számadások nem nevezik meg, hogy kinek adták el a bort, de az eladásból származó összeg évről évre alig változik, így valószínű, hogy rendszeres vásárlója lehetett a püspöki boroknak, ami a Hegyalján nem is megle­pő. Az 1770-es évek elején aszú bor -és másláskészítéssel még nem találkozunk és az „Ordinarius" borok mennyiségéről is csak 1772-ből vannak adatok, amikor is 383 akó és 45 icce 4 1 termést jegyeztek fel a 206 kapás nagyságú hegyaljai sző­lőterületről. 4 2 A bor jelentős része a hejcei kasznár keze alá került. A hegyaljai szőlőfelügye­lő tehát a szőlőművelés dolgában teljes önállósággal, a bor forgalomba hozatalá­ban azonban csak korlátozott hatáskörrel rendelkezett, vagyis a hejcei kasznár alá­rendeltjének tekinthető e tárgyban. Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy Eszterházy Károly az 1760-as évek végén és az 1770-es évek elején nagyszabású birtokkormányzati átalakításokat végzett. Ezeknek az átalakításoknak a lényege az volt, hogy az uradalom térszer­kezetének és térbeli struktúrájának megfelelő igazgatási kerületeket, distric­tusokat alakítottak ki. 4 3 Az így kialakított hat kerület 4 4 élén provizori, vagy kasz­3 9 HML. XII-3/e Liber 44. 358. p. Ez történt 1785-ben is, a hejcei kasznár pedig arról panaszkodik, hogy még a kocsmákba sem jut bor. 4 0 1771-ben: 1069 rajnai forint; 1772-ben: 1383 rajnai forint; 1773-ban: 856 rajnai forint; 4 1 Bormértékek: 1 akó (bécsi, pozsonyi) = 4 köböl (kassai) = 64 icce (budai). Metrikus rendszerre átváltva: 1 icce = 0,8393 liter, 1 köböl = 13,43 liter, 1 akó = 53, 72 liter (lásd: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. 132., 137., 155., 196. 4 2 HML. XII 3/e 212. d. Rationes inspectoris Madensis 1772. 4 3 BÁN Péter 1999. 260-272. 4 4 Egri kerület (districtus Agriensis), Abonyi kerület (districtus Abonyiensis), Tiszai vagy Tiszaná­nai kerület (districtus Tibiscanis seu Tiszananensis), Gyöngyöspüspöki kerület (districtus Gyöngyöspüspökiensis), Harsányi kerület (districtus Harsanyiensis), Hejcei kerület (districtus Hejcensis) lásd: BÁN Péter 1999. 261-262. 164

Next

/
Thumbnails
Contents