Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

anyakönyvben.

10

0 Polyák 1740 májusától fiatalon bekövetkezett haláláig, 1744 nyaráig működött a faluban, mellette káplánként Alberti Pacific szolgált. Vele együtt családja is megtelepedett a községben, az anyakönyvben Polyák Mátyáshoz, aki a püspöki uradalom alkalmazásában állt, többször is bejegyzi, hogy a testvére.

101 A Polyák halálát követó'en rövid ideig sarudi plébánosként működött Török József utódjáról, Várkonyi Lászlóról igen sok adatot ismerünk, ez főleg annak köszönhető, hogy az ő lelkipásztori tevékenysége idejére esett az egyházlátogatás. 1715-ben született, majd Egerben végezte a teológiát, ezt követően a Szabolcs megyei Napkoron volt plébános 3 évig, mielőtt 1744-ben Sarudra került. A magyaron kívül még tudott szlovákul közepes szinten. Együtt élt vele idős édesapja és mostohaanyja. A jegyzőkönyv hosszasan taglalta magaviseletét, ugyanis korábbi sekrestyésével gyakorta egész éjjel ittak, ráadásul a szomszédos Borsodivánkán egy fogadóban tartotta a misét, amit gyakorta éjszakába nyúló ivászat követett. Természete is kötekedő, agreszszív volt, kántorát egyszer nagyon megverte. Mindezt csak tovább tetézte, hogy a vele élő idős szülei sem vetették meg az italt.

10

2 A következő év elején vizsgálatot indítottak ellene, a vádak tulajdonképpen az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján egyértelműen következtek: gyakori részegség, verekedés, lelkipásztori feladatainak elhanyagolása. így nem sokkal később már Domaházán lett plébános, de 1748 januárjában ott is vizsgálat indult ellene, miután egy katonával volt komolyabb összeütközése, aki kardjával több helyen megsebezte a kötekedő Várkonyit.

10

3 Várkonyi 10

0 Tiszanánai Római Katolikus Plébánia Levéltára, Sarud anyakönyvei I. kötet (MOL Filmtár A 1198 doboz) Almádyról későbbi működéséről csak annyit tudunk, hogy 1743-1745 között Szolnokszentiványon plébános, itt a későbbiekben éppen a makiári Vásárhelyi Márton követte majd őt. Ezután 1745-1747 között a váci egyházmegyében fekvő Csongrád megyei Szegváron, majd Dunakesziben volt plébános. Innen átment a veszprémi egyházmegyében, ahol előbb Hajmáskéren, Fülén, majd 1750-1752 között Pázmándon lett plébános. KATUS László 1994. 156; Besenyszögi Római Katolikus Plébánia Levéltára, Besenyszög anyakönyvei I. köt. pag. 11-12. (MOL Filmtár A 1047 doboz); PFEIFFER János 1987. 232. 10

1 Tiszanánai Római Katolikus Plébánia Levéltára, Sarud anyakönyvei I. kötet (MOL Filmtár A 1198 doboz); KOVÁCS Béla 2001. 135. A Polyák család egyébként már a század eleje óta részt vett a tiszamenti katolikus megújhodásban, mivel édesapjuk, Polyák Jakab 1705 körül tiszasülyi, 1716-1722 között pélyi licenciátusként, majd az 1720-as években pedig hevesi iskolamesterként működött. A Polyák testvéreket megtaláljuk az egri Agoniae Christi társulat több mint tízezer személyt tartalmazó névsorában is. Polyák Ferenc még 1731-ben, míg fivére, Polyák Mátyás már Sarudra való költözésüket követően, 1742. március 11-én lépett be az egri jezsuiták által létrehozott konfraternitásba. B. PAPP Györgyi 2001. 136; GYETVAI Péter 1992. 260-262; EÉL 3344. Album congregationis Agoniae Christi. 10

2 EÉL Can. Vis. 3414. Districtus Heves 1746. pag. 150. i

('

3 EEL AV 2160. Várkonyi 1750-ben még visszatért a poroszlói Tisza-tájra, akkor Pélyen lett plébános, de későbbi sorsát nem ismerjük. Hevesi Római Katolikus Plébánia Levéltára, Pély anyakönyvei I. kötet pag. 2. (MOL Filmtár A 1194 doboz) 142