Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

működése során a sarudi plébános lelkipásztori joghatósága alá eső területen nyolc ember, négy férfi és négy nő katolizált. Utóda, Mihalovszky János plébános idejéből nyolc férfi és három nő nevét jegyezték fel. Azt azonban, hogy mikor és milyen körülmények között történtek ezek az áttérések, nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy a feljegyzett személyek mely településekről származtak. Csupán Sógor Jánosról jegyezték fel, hogy 1750. február 18-án katolizált.

10

4 Az egyházlátogatás idején 24 éves Ábel András volt az iskolamester, kántor és orgonista, míg Forgács János pedig sekrestyésként működött.

10

5 A plébános mintegy 137 rajnai forint értékben kapott vajat, tűzifát, árpát, búzát, nádat, bárányt, ökröt, szénát, a kántortanító 51 rajnai forint értékben kapott búzát, árpát, szénát, nádat, tűzifát, a sekrestyés pedig szintén természetben kapta járandóságát, 9 rajnai forint értékig. A stóladíjakat is rögzítette az egyházlátogatási jegyzőkönyv: keresztelésért tyúk és kenyér járt, esketésért 51 krajcárt, míg temetésért 24 krajcárt fizettek a hívek.

10

6 Ekkorra már szinte teljesen elkészült az új templom. Az építkezés már aznap elkezdődött, amikor elvették a reformátusoktól a templomot, már augusztus 7-én, tehát a megyei ítélet végrehajtásának napján több szekér követ is hoztak a faluba, majd a következő hetekben újabb és újabb szükséges anyagok érkeztek. A sarudi templom építéséhez a környék összes települése megmozdult, ugyanígy segítették az építkezést a környékbeli nemesurak, plébánosok, az egri ferencesek és polgárok. Krater Fülöp és Rajzinger Mátyás kőművesmesterek irányították az építkezést, rajtuk kívül egy Ulrich nevű kőműveslegényt és egy mészkeverő lengyelt említ egy fizetési lista.

10

7 A korábbi templom egészét szentéllyé alakították át, és ehhez csatoltak egy új templomhajót. A templom 25,6 méter magas, bádogtetős tornya 1742-re készült el, ahová 2 harangot helyeztek el. A szószéket 1744-ben Singer János Mihály egri szobrász faragta ki.

10

8 A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték. Főoltárát a Szentháromság, két mellékoltárát a Szenvedő 10

4 EEL AV 474. Rationes Ecclesiae Sarudiensis anno 1750. A plébánosokon kívül 1739-1746 között három szerzetes keresztelt még egy-egy alkalommal Sarudon: 1739-ben Dobronai Pál ferences és Hermangildus trinitárius atya, 1741-ben Ferenc ciszterci páter. 1744-ben két alkalommal Harangi Mátyás kántor keresztelt, 1746-ban pedig Ábel András. Hermangildus atya 1704-ben született a Heves megyei Lőrinciben, az egri trinitárius rendház tagja volt, 1733-ban közel egy hónapon keresztül működött Hevesen. 1760-ban Nagyszombatban hunyt el. Tiszanánai Római Katolikus Plébánia Levéltára, Sarud anyakönyveik kötet pag. 4, 18, 31-32, 50. (MOL Filmtár A 1198 doboz); Hevesi Római Katolikus Plébánia Levéltára, Heves anyakönyvei I. kötet pag. 52-53. (MOL Filmtár A 1096 doboz); FALLENBÜCHL Ferenc 1940. 174. 10

5 EÉLCan. Vis. 3414. Districtus Heves 1746. pag. 153. 10

6 EÉLCan. Vis. 3414. Districtus Heves 1746. pag. 152-153. 10

7 EÉLAVfasc. 1883. 10

8 KOVÁCS Béla 2001. 102. 143