Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

térítésében.

5 Erdődy idejében teljesedett ki az egri rezidencia kiépítése, kívül több faluban (Kerecsenden, Demjénben, Füzesabonyban, stb.) épített új templomokat. Az ő püspöksége alatt tartották meg a török hódoltság alól való felszabadulás utáni első egyházmegyei zsinatot 1734 májusában.

6 Erdődy Gábor Antal azonban szakított elődje türelmesebb egyházpolitikájával, és ahol tudott, erélyesen fellépett a többi felekezettel szemben. Az alábbiakban három eseten (Maklár, Sarud, Poroszló) keresztül mutatom be, hogy a rekatolizáció eszköztárának milyen elemei jelentek meg ezekben a folyamatokban, hogy a helyi református egyházak működésének ellehetetlenítésével újabb területekre terjesszék ki a katolikus lelkipásztorkodást. Ennek során azt is vizsgálom, hogy vannak-e olyan általános jellemzők, amelyek révén egy általános rekatolizációs modell megrajzolható, és hogy ez a lokális folyamat miként illeszthető be az egyházmegyei és az országos katolikus megújhodás folyamatába. A poroszlói Tisza-táj a XVIII. század elején Heves megye Poroszlótól a Jászságig húzódó délkeleti sávjának települései Bakó Ferenc kutatásai értelmében a természetföldrajzi körülményeknek, történelmi múltuknak és a népi műveltség jellegének következtében sajátos táji, történeti és kulturális csoportot képeznek. Természetesen nem homogén csoport, de vannak viszonylagos egységet felmutató vonások. Maklár, Kisköre, Tiszanána, Sarud és Tiszahalász (ma Új lőrincfalva; a Tisza-parti eredeti helyétől beljebb terül el) a püspökség, Poroszló negyedrésze pedig az egri káptalan birtoka volt.

7 A töröktől elnéptelenedett Tarnaszentmiklós és Kömlő a szomszéd falvak és földesurak által bérelt káptalani és püspöki puszták voltak a XVIII. század elején. Az egyházi birtokokat világi földesurak falvai határolták, Poroszlón a Károlyi és az Orczy családok, Pélyen Popovics morva őrgróf, majd a Nyáry család és örökösei voltak birtokosok.

8 A kistájon belüli felekezeti megoszlás a XVI-XVII. század folyamán meglehetősen állandó volt. A reformáció teljesen meghódította a Debrecen vonzáskör5 HIRSCHBERG Kornél 1944. 32. 6 SUGÁR István 1984. 398-399.; BITS KEY István 1997. 47, 49. A zsinaton központi kérdésként tárgyalták az esperesek, plébánosok, parókiák problémái mellett az akatolikusok és a görög rítusúak ügyeit. Rendezték a római és görög rítusú hívek közti vegyesházasság szabályozását, számos hiterkölcsi kérdést tárgyaltak, további támogatást sürgettek a plébániák megerősítésére, a falusi oktatás, a tanítók helyzetének rendezésére. 7 BAKÓ Ferenc 1982. 35, 67. 8 SOÓS Imre 1975. 335-336, 405, 413, 477. 124