Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

zetébe eső tiszántúli falvakat, és ez átterjedt a Tisza jobbpartjára is, nevezetesen Poroszlóra, Sarudra, Tiszanánára, Kiskörére, Átányba is.

9 Az egyetlen katolikus település Pély volt, ahonnan már az 1670-es évekből ismert Pétervásári János deák, pélyi licenciátus neve, 1699-ben pedig Szentkereszty József szerepelt licenciátusként.

1

0 Ugyanitt, Pélyen alakult meg a poroszlói Tisza-táj első plébániája 1724-ben." 1733-ban egy megyei összeírás szerint a pélyi templom igen szűkös, a hívek befogadására elégtelen volt. A katolikuson kívül más vallásút nem találtak a faluban, összesen 92 párt jegyeztek fel.

1

2 1736-ban pedig megalakult a jászapáti Boldogságos Szűz Mária kongregáció pélyi filiája. A jászapáti vallásos társulat még 1693-ban alakult meg az ottani plébános, Váraszói Mátyás szervezésében.

13 Pély azonban csupán katolikus sziget volt a környező református települések között. Ez a legjobban az 1674. évi gályarabper jegyzőkönyve alapján rekonstruálható. A poroszlói Tisza-tájon Tiszanána, Poroszló és Kisköre, továbbá a környező régióból Jászkisér, Tiszaroff, Tiszaszalók, Tiszakürt és Átány prédikátorait idézték be.

1

4 Bár ez mutatja, hogy még ezen a hódoltsági területen is elképzelhetőnek találták az ellenreformáció lehetőségét, annak megvalósítására csak a XVIII. század során került sor.

1

5 A fentebb említett 1733. évi megyei összeírás is jól érzékelteti még a Tiszamente községeinek református többségét. Sarudon, Poroszlón, Kiskörén és Tiszanánán a romos templomokat a református lakosság újította fel és vette használatba. A közösségek már mindenütt házat is építettek a prédikátoroknak. Még Tiszahalász református halászai is építettek maguknak egy kis imaházat.

1

6 A nagyobbrészt az egyház birtokában lévő poroszlói Tisza-táj települései így szinte kivétel nélkül református többségűek voltak. „Könnyebb Debreczen városát meghajtani... " Noha az alább bemutatásra kerülő események színhelye, Maklár nem tartozott a poroszlói Tisza-tájhoz, mégis a püspökség itteni fellépése előképe volt az 9 SOÓS Imre 1985. 34-36. 1

0 MOLNÁR Antal 2005. 84; NOVÁKY József 1907. 261. 1

1 SOÓS Imre 1985. 252. 1

2 SZEDERKÉNYI Nándor 1897. 203. 1

3 KOVÁCS Béla 1997. 217, 243. A pélyi filia szabályzatát az 1746. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv jegyezte fel. Eszerint minden hónapban misét mondtak élőkért és holtakért egyaránt, míg az ünnepeken, kiváltképp Szent Demeter ünnepén pedig fáklyás körmenetet rendeztek. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban EÉL) Canonica Visitatio nr. 3414. Districtus Heves 1746. pag. 143. 1

4 S. VARGA Katalin 2002. 239-259. 1

5 MOLNÁR Antal 2005. 196. 1

6 SZEDERKÉNYI Nándor 1897. 203-204. 125