Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

kapcsolódhat. Ez utóbbi nyomvonala 2002-ben a mai felszín alatt közel 50 centiméter mélyen volt kutatható.

1

6 Az szerintem kérdéses, hogy a fa kapu nyugati oldalán megfigyelt legbelső falazat valóban XIV. századi-e, noha ezt nem zárhatjuk ki teljességgel. Az is bizonyos, hogy a fal vastagsága ezen a szakaszon is már a középkorban meghaladta a 2 métert, hozzátenném, hogy ezt a szélességet a XIV. századinak meghatározott falazattal együtt kell érteni. Tehát elképzelhető, hogy már a középkorban is történt egy falmegerősítés. Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy az északi várfal ezen szakaszának nyugati része (13. kép) voltaképpen egy lakóépület külső, ablakfülkékkel áttört homlokfalát is jelentette.

1

7 Az ablakfülkék a belső, 2,20 méter szélesnek meghatározott falrétegben helyezkednek el.

1

8 Kérdés maradt viszont, hogy az ablakfülkék elé húzott falréteg valóban középkori lenne vagy a kora újkori erődítési munkálatokhoz tartozna? Az ablakfülkék külső oldala által meghatározott falsík elé épített 1,30-1,40 méter széles falazatban egy tört vonalvezetésű keskeny lépcső vezet a fal belső síkjától indulva a falkorona felé. A fal felső része ugyan már rég elpusztult, de valószínűsíthető, hogy a lépcső a várfal megerősítésekor készült és talán a védőfolyosóra vezetett.

1

9 Ez alighanem az 1540-es évek erődítési munkálatai során történt - bár ez inkább következtetés, mint igazolt tény.

2

0 A fa kapu nyugati oldalánál már 1986-ban megkezdték annak a nagyméretű (3,60 méteres homlokoldalú), eredetileg kváderfestéssel díszített pillérnek (12. kép) a kutatását, mely valószínűleg az egyik legérdekesebb részlete a várfalnak. A pillér felső részén egy szellőzőnyílásra bukkantak, melyről már 1986-ban sejtették, hogy egy lejjebb elhelyezkedő térre vagy folyosóra utal.

2

1 A kürtőnyílás 2002-es vizsgálata során is megerősödött a gyanú, hogy a pillér alatt valamilyen tér helyezkedik el. Ennek kutatását azonban nem tudták folytatni.

2

2 A pillér funkciójával kapcsolatban felmerült, hogy a vár védelmi rendszerének eleme lett volna.

2

3 A többi 1

6 FODOR László 2003. 230. Itt jegyezném meg, hogy a cikk szövegében és képi anyagában megadott kormeghatározás egy-egy ponton eltér egymástól. 1

7 GIBER Mihály 2008a. 50-58. 1

8 Jelentés 1987. 1. sz. rajz. 1

9 Jelentés 1986. 2-3. 2

0 A fal kutatása során több, datáló értékű késő gótikus és reneszánsz kőfaragványt bontottak ki, csak éppen sem szövegben, sem alaprajzon nem jelölték meg származási helyüket, így mindössze a fotók szolgálnak - sajnos alig használható - dokumentációként. Jelentés 1987, 29/A és 30. tábla. 2

1 Jelentés 1986, 1. 2

2 FODOR László 2003. 228. és 17. sz. jegyzet. 2

3 Fodor László a pillért -a püspöki palota mögötti északi várfalban megfigyelt és feltárt középkori eredetű aknákhoz (aknákhoz: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 50-51. és 61.) hasonlóan - egy tornyos-pilléres késő középkori védelmi rendszer részének tekinti. A tornyok és pillérek a falsíkból előreugró lőállásként funkcionáltak volna. FODOR László 2003. 228. 8