Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
falréteggel való kapcsolatát és ezáltal korát viszonylag egyértelműen meg lehetett határozni. A jelek szerint a pillér várfal belső rétegéhez kapcsolódik. 2 4 Az egyik ásatási fotó alapján viszont nem zárható ki azt sem, hogy a várfal legbelső rétegéhez utólag épülhetett hozzá, de még a középkorban. A XVI. századra tehető falazatok mindkét oldalon hozzáépültek a pillérhez, sőt a legkésőbbi fal megerősítés során teljesen körül is falazták a külső falréteggel. 2 5 Az északi várfal nyugatabbra eső, a püspöki palota mögötti és alatti, napjainkban 5-7 méter falvastagságú szakaszán (14. kép) szintén több periódust különítettek el (15. kép), melyek közül a legrégebbinek (feltételezés szerint XIV. századinak) a kutatók ezen a szakaszon a középső, 1,20 méter széles és tört vonalban végighúzódó falréteget tartották. Ugyancsak középkori építésű a palota földszinti északi fala, a földszinti fal és az említett 1,20 méter széles falréteg közti kitöltés. A középkori külső falsík előtt még a XVI. század közepén is támpillérszerű faltestek álltak, belsejükben aknákkal. 2 6 Az aknák belsejében a feltárás során kora újkori és újkori betöltést találtak. Az aknák funkciója kérdéses, korukat azonban már a középkorra szokás helyezni. 2 7 A támpillérek (?) közeit a XVI. század utolsó negyedében elfalazták, ekkor alakult ki a fal ma is látható egységes síkja. A késő középkori északi várfal nyugati szakasza a maihoz képest kb. fele szélességű lehetett, külső síkja helyenként a támpillérszerű faltestekkel tagolt volt. 2 8 Az északi várfalszakasz keleti (a vasút felől a jelenleg használt északi kapu területéig húzódó) szakaszának és a nyugati (a palota mögötti, ill. alatti) szakaszának kapcsolódása ma még nem ismert. Mindenestre feltűnő, hogy a késő középkorra tehető északi várfalnak a mai északi kapu térségében jelentős mértékű törése van, értve ez alatt, hogy a jelenleg használt északi kapu nemcsak egyszerűen beleépült a két várfalszakasz közti részbe, hanem a várfal külső síkja a mai kapu 2 4 A pillér a kutatás során felvett alaprajz szerint a várfal belső rétegével állhat kapcsolatban (Jelentés 1987, 1. sz. rajz). Ugyanezt erősítik Fodor László vizsgálatai is (FODOR László 2003. 229.). 2 5 Jelentés 1987, fényképek, 1. tábla 2 6 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 61., DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 103. Az 1475-ös, palotaépítésre vonatkozó oklevélben a propugnaculum kifejezés a szó helyes használata alapján ráillenék egy ilyen módon megvastagított várfalon végighúzódó védőfolyosóra is. Az elképzelésre lásd: GIBER Mihály 2008b. 77-78. 2 7 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 50-51. és 61. 2 8 E helyütt jegyezzük meg, hogy Kozák Károly és Détshy Mihály szerint az északi várfal nyugati szakasza eredetileg a püspöki palota mai déli homlokzati fala lett volna, ill. ennek folytatásaként a Tömlöc-bástyát délről határoló fal. Az elmélet szerint a püspöki palota, ill. az előzményének tekinthető épület ennek a várfalnak homlokzati fallá történt átalakításával, ajtók és ablakok megnyitásával (is) jött volna létre (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 58, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 123. és GIBER Mihály 2008b. 54.). Jelen dolgozatban tárgyalt késő középkori időszakban az északi várfal nyugati szakaszának nyomvonala már egyezett a mai fal vonalával. 9
