Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

legmagasabban (ma helyreállítás utáni állapotában láthatjuk). Ennek belső oldalán, a székesegyház késő gótikus szentélyétől északra egy XV. századi építésű nyolcszögű lépcsőtorony áll (8. kép) ugyanazon a jóval magasabb terepszinten, mint székesegyház késő gótikus szentélye, magasabban, mint a vár többi része. A torony maradványait már a '20-as években feltárták, majd 1930 körül Lux Kálmán helyreállította. Falának alsó része 2,50 méteres magasságig, ill. belső lépcsőjének néhány alsó foka eredeti, a többi a helyreállításkor készült kiegészítés." A torony elhelyezkedése, ill. az ajtó küszöbszintjének helyzete (ti. a késő gótikus szentélylyel áll azonos magasságban) arra enged következtetni, hogy a várfalnak a fa kapu keleti oldalán lévő szakasza eredetileg - azaz a középkorban is - magasabb lehetett a nyugatabbra esőnél. Ez azonban csak relatíve volt igaz, hiszen a terep keleti irányú emelkedéséből adódott, alighanem tehát a várfal lépcsőzetesen emelkedett kelet felé az Almagyar-hegy irányába.

1

2 Az északi várfalnak a fa kapu és a mai északi kapu közé eső szakaszán (9-13. képek) a kutatások során sikerült kimutatni a várfal több periódusú rétegződését és felfedezni középkori épületek nyomait. Ez utóbbi témát a várfalnál állt épületek ismertetésénél már érintettem,

1

3 most a fal tárgyalásával folytatnám. Megfigyelték, hogy az északi várfal keleti szakaszában több réteg mutatkozik, melyek egyértelműen elkülöníthetőek egymástól (9. és 11. képek). Az 1986-os kutatáskor készült periodizáció szerint a várfal belső, legkorábbi falrétege 2,20 méter széles, melyhez még az 1552-es ostrom előtt 1,30-1,40 méter vastag falat építettek hozzá, majd végül a XVI. század második felében egy, a külső oldalán nagyméretű kváderkövekből rakott falréteg épült fel, melynek vastagsága a fa kaputól nyugatra eső falszakaszon eléri a 2,20-2,40 méteres vastagságot.

1

4 A 2002-es kutatás során a fa kapu nyugati oldalán az említett rétegek mellett egy vékonyabb falazat is elkülönítésre került. A kutatásról készült publikációban ennek a belső, meglehetősen vékony falréteg kora a XIV. századra lett meghatározva, majd ezt követte a cikk szerint a XIV-XV. századra tehető falvastagítás.

1

5 A legkésőbbi falvastagítás kora a 2002-es kutatás szerint a XVI. század közepének erődítési munkáihoz 1

1 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 104. 1

2 A várfalak lépcsőzetes szakaszolásának elképzelése: DOMOKOS György 2001. 646., ill. Domokos György szíves szóbeli közlése. A vár területének keleti irányú emelkedésére a legjobb bizonyíték a székesegyház gótikus szentélybővítményeinek elhelyezkedése a templom korábbi részeihez képest. A székesegyházhoz legutóbb: GIBER Mihály 2008a. 38^-6. 1

3 GIBER Mihály 2008a. 50-58. 1

4 A várfal rétegződéséhez lásd: Jelentés 1987, 1. sz. rajz. A Kozák - féle periodizáció szöveges leírása: Jelentés 1986. 2. 1

5 FODOR László 2003. 228, és uo. 5. kép. A fénykép vizsgálatát némileg zavarja, hogy a falfelület a fotó készítése előtt nem vagy nem kellő mértékben lett letisztítva. 7