Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
következtethetünk a XVI. századi felmérések alapján is. A középkor végi állapot rekonstrukciójára az északi, a nyugati, a délnyugati és a déli várfal esetében tehetünk kísérletet. A mai keleti várfal az északi és déli végén lévő két bástyával, ill. a hozzájuk tartozó föld alatti kazamatarendszerrel együtt Ottavio Baldigara tervei (pl. 3. kép) nyomán a XVI. század utolsó harmadában épült ki, 5 így most szükségtelen vele foglalkoznunk. Az északi várfal különböző' szakaszait (7-15. képek) az '50-60-as évek fordulóján, 6 1986-1987 7 és 2002 8 folyamán kutatták. Az északi várfal két részre osztható, de alkalmasint három szakaszra is szétválasztható lenne. A ma használt újkori építésű északi kapunál egy nyugati és egy keleti szakaszra válik szét, de úgy is elkülöníthetjük egyes részeit, hogy a vasúttól a kőtári raktár északnyugati sarkán lévő - és később tárgyalandó - középkori fa kapu közti részt vesszük egy szakasznak, ill. további egy-egy szakaszt különböztetünk meg a fa kaputól a mai északi kapuig, ill. onnan a Tömlöc-bástyáig. Az első felosztás szerint a keleti szakasz a vasúttól a mai északi kapuig kb. 70 méter hosszan, míg a nyugati szakasz (mely egyben a palota mögötti és alatti szakaszt is magában foglalja, hisz a palota mai emeletének északi része a várfalon áll) a kaputól a Tömlöcbástyáig 60 méter hosszan követhető. 9 Az északi várfal mai szélessége teljes hosszában 5-7 méter között váltakozik. 1 0 Ezt a jelentős vastagságát a fal a XVI. század utolsó harmadában nyerte el végleg a többszörös falvastagítások nyomán. A várfal legkeletibb, a vasúttól a kőtári raktár északnyugati sarkánál feltárt (és a dolgozatban később tárgyalandó) fa kapu közti szakasza (7. kép) maradt meg a 4 A dolgozat végső zárásaként a legutolsó lábjegyzetben az előző tanulmányomban elkövetett hiba javítása történik meg. 5 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 106-115, DOMOKOS György 2000. 31-37. és 42^19, KÁRPÁTI János 2004. 53-54. és 57-122. (utóbbinál a kazamatarendszer rendkívül részletes leírásával). 6 Ebben az időben a palota kutatásához kapcsolódóan vizsgálták. A palota kutatásának összefoglalása: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 31-72. 7 Kozák Károly kutatása. Az 1986-os évhez: Egri vár, Az északi várfal kutatása 1986, Összefoglaló jelentés, javaslatok, Jelentés, Szakvélemények, KÖH Tervtár, ltsz. 25458. Az 1987-es évhez: Egri vár, Északi várfal kutatása 1987, Jelentés, KÖH Tervtár, ltsz. 25560. Az 1986-1987-es falkutatás publikálatlan. A dolgozatban hivatkozott ásatási naplók „ÁN", ásatási jelentések „Jelentés" címszó alatt szerepelnek. A leltári számok rövidítése: „ltsz." 8 Fodor László kutatása. Publikációja: FODOR László 2003. 225-238. 9 Saját mérés az 1983-as várfelmérésen. A felmérés helyét lásd: KÖH Tervtár ltsz. 20988 (a továbbiakban: Felmérés 1983). 1 0 A mai északi kaputól keletre eső falszakasz 6,50-7 méter széles - saját mérés az 1987-es kutatáskor készült alaprajzon (Jelentés 1987, 1. sz. rajz). A mai északi kaputól nyugatra eső fal 5-7 méter széles (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 103). 6
