Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

Giber Mihály ADATOK AZ EGRI PÜSPÖKVÁR KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ II. A vár késő középkori védelmi rendszere

1 A középkori egri vár erődítéseinek ismertetésénél tisztáznunk kell a vár tárgyalt időszakbeli képét. A vár jóval nagyobb volt már a XV. században is annál az egri várnál, mint amit ma láthatunk (1. kép), ugyanis keleti irányban kb. még egyszer akkora területet foglalt el, mint a mai. A várnak ebből a keleti részéből alakították ki - az 1530 körüli próbálkozásokat követően - az 1540-es években a külső várat,

2 ám hangsúlyozandó, hogy addig a vár egységesnek tekinthető volt (2. és 3. kép). A külső vár 1702-ben elbontásra került,

3 így ma tulajdonképpen az 1540-es és 1570-es években kialakított belső vár, a késő középkori vár nyugati fele fogadja a látogatókat. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, hogy az egri püspökvár esetében - hasonlóan a vár legtöbb középkori épületéhez, építményéhez - a védelmi rendszerről is csak a késő középkori, ill. 1500 körüli állapotról tudunk - ügy, ahogy - átfogó képet alkotni. Az alábbiakban először a vár falainak bemutatására kerül sor. közülük is részletesebben az északi várfal ismertetése. Ezt követi a vár mai területén ismert két középkori kapu leírása, majd végül rövid összefoglalást adok a vár védműveiről, ill. az ehhez kapcsolódó további kérdésekről.

4 Várfalak A késő középkorban fennálló erődítéseket a vár nagy részén azonosíthatjuk a ma is álló falak meghatározott rétegeivel, részeivel, ill. ahol ez nem tehető meg, ott 1 A tanulmány az ELTE-BTK régészet szakán 2006-ban megvédett szakdolgozatomon alapul (címe: Az egri püspöki rezidencia a középkor végén, témavezető: Búzás Gergely, tanszéki bíráló: Feld István). 2 DÉTSH

Y Mihály - KOZÁK Károly 1972. 156. 3 DÉTSHY Mihály 1967. 117-123. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 5