Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

augusztus 22-i feloszlatásának. A megyei tisztikar az osztrák önkény elleni tiltakozásul 1861 őszén lemondott. Az eseményre botrányos körülmények között került sor. „Az 1861-i országgyűlés feloszlatásával - olvashatjuk Zalár József visszaemlékezésében - a megyék sorsa is meg volt pecsételve. A megye kapuját katonaság állta el, de azért a Lyceum előtt összegyűlt közgyűlési tagok az alispán vezetése alatt megkísérlették a bemenetelt, s az erőszaknak engedve a Szózat éneklése mellett mentek búcsút venni a törvényes főispánhoz, Bartakovicshoz, az érseki palotába. Németh Albert mondta hozzá a búcsúbeszédet. Míg beszélt, az érseki palotát katonaság vette körül, s még a beszéd alatt jelent meg a megyebizottsági tagokkal megtelt teremben egy császári kapitány, hogy a szónokot elhallgattassa s az érsekkel szólva a jelenlevőket távozásra szólítsa fel. De a kapitány nem juthatott az érsekhez, mert Németh Albert mindig elébe állott, s így folytatta beszédét és be is végezte azt. Csak ekkor távozott a közönség. Ezután a választott megyei tisztikar természetesen egy szálig leköszönt... "

2

S Zalár József visszatért Kenderesre. 1867-ben - bár a kiegyezéssel nem értett egyet

2

9 - újra a Heves megyei közigazgatás szolgálatába lépett. A megyegyűlés április 30-án felállította tisztikarát, s első aljegyzőjévé ismét Zalár Józsefet választotta. Ettől kezdve haláláig Egerben talált új otthonára, s egyre magasabbra emelkedett a hivatali ranglétrán. 1867-ben jelent meg Szilágyi haragja című elbeszélő költeménye. Kéziratát megmutatta egyik fiatal munkatársának, a későbbi jeles történésznek és leendő Heves megyei főispánnak, Szederkényi Nándornak, akinek a mű annyira megtetszett, hogy kiadását magára vállalta. A „költői beszély" Hunyadi Mátyás királlyá választásának előzményeit és történetét idézi föl, bemutatva az akkor dúló pártharcokat és trónviszályokat. Végigköveti, hogy Mátyás királlyá választása után miként építi ki a központi hatalmat, hogyan lesz úrrá a széthúzás, a testvérharc erőin, majd hogyan győzi le a külső ellenséget, Frigyes német császárt. Az események középpontjába Szilágyi Mihályhoz fűződő viszonyát állítja, akit megválasztásakor öt évre kormányzóként rendelnek mellé, de csakhamar kiszorítja őt a hatalomból, emiatt megsértődik és ellene fordul. Akkor békélnek meg egymással, amikor Frigyes megtámadja Magyarországot. A császár legyőzése után Mátyás békejobbot nyújt nagybátyjának, aki azt elfogadja, és a török elleni harcok élére áll. A mű részleteiben jobb, mint az egész. Mind az eseményteremtésben, mind a jellemrajzban előfordulnak következetlenségek, esetlegességek. Legfőbb értéke a 2

8 MORVAY Győző 1916. 115. 2

9 Politikai hitvallását nem sokkal a kiegyezés után így fogalmazta meg: „Azok vagyunk, kik előbb valánk: jog és szabadság és haladás hívei, s az 1848-iki hagyományok szellemétől eltérő megoldások ellenzői. Sumus, qui fuimus. " Idézi FÜLÖP Lajos 2001. 115. 384