Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

könyv nélkül megtanulta. Egyszer édesapja rajtakapta az almanach olvasásán, s szenvedélyét látva, Kisfaludy Sándor regéihez, majd más könyvekhez is hozzájuttatta. Negyedikes gimnazista korában írta az első verseit magyar nyelven. A gyöngyösi ferences gimnáziumban folyó oktatás magas színvonalát is szemlélteti, hogy hatodikos korában már latin verseket is írt. Egyik deák nyelvű, szapphói strófákban írt ódája professzorának annyira megtetszett, hogy „eclogát írt hozzá s a diákokkal eljátszatta és elénekeltette".

3 1841 őszétől hat éven át az egri papnevelő intézetben folytatta tanulmányait. Az intézményben őrzött hallgatói törzskönyvek tanúsága szerint az első két tanévben elvégezte a filozófiát, a következő négyben a teológiát. Az ott eltöltött időszak döntő hatással volt egyéniségének és pályájának alakulására. A hazai szemináriumokban az 1830-as években sorra alakultak az olvasókörök, amelyek a tehetséges kispapok művelődését szolgálták. 1835. december 19-én - a pesti központi szeminárium példáját követve - az egri papneveldében is Magyar Olvasó Társaság jött létre. Munkájába lelkesen bekapcsolódott Zalár József is. Ez a szellemi közösség ösztönözte költői ambícióit. Olyan vetélytársakkal mérhette össze tehetségét, mint Benőfy Soma, Pájer Antal és Tárkányi Béla. Közülük Pájer Antallal életre szóló barátságot kötött. Szeme előtt lebegett Pyrker János László érsek példája is, aki két nemzet irodalmába írta be a nevét: a németbe anyanyelvén alkotott műveivel, a magyarba pedig elsősorban irodalom- és művészetpártoló tevékenységével. Az irodalmi egyesületről, melynek saját könyvtára volt, többek között ezeket jegyezte föl visszaemlékezésében: „Időszakonként a társaság gyűléseket tartott, melynek vitatárgyát a meghozatandó könyvek képezték, s nem jelent meg az időben egy feltűnőbb magyar könyv sem, mely azonnal meg ne rendeltetett volna. De ezen gyűlésekben csakhamar oly szellem fejlődött ki, mely nem eléglette a könyvek olvasását; a gyűlésekben hazafiúi költemények szavaltattak, s elhatároztatott, hogy évenként minden tag legalább egy - akár költői, akár tudományos - munkát tartozzék beadni, melyek közül aztán a havonkénti gyűlésekben felolvasások tartattak... De nem kisebb buzgalommal olvastattak a lapok is; egyetlenegy magyar lap sem hiányzott, s élénk vitákat lehetett gyakran hallani a megjelent művek, főleg költemények fölött. "

4 Az olvasókör tagjai rendszeresen olvashatták például a korszak egyik legrangosabb irodalmi lapját, a Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály által szerkesztett Athenaeumot és Kossuth Lajos Pesti Hírlapját. Az 1839—40-es tanévben Verseny a Gyakorlat Pályáján címmel kéziratos hetilapot 3 MORVAY Győző 1916. 109. 4 ZALÁR József 1858. 1637-1638. 365