Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

A helytörténészek és kortársak körében Dancza János polgárőrség parancsnoki, illetve rendőrkapitányi tevékenységének mindmáig legvitatottabb momentuma a városban 1944. január közepén saját elhatározásából megszervezett internáló tábor kérdése. A tábor létrehozásáról korabeli írásos dokumentumokkal nem rendelkezünk, ebből következően a témával kapcsolatban legautentikusabb forrás Dancza 198l-es visszaemlékezése, amelyben többek kötött az alábbiakat olvashatjuk: „Megdöbbenve láttam, hogy közismert fasiszták a legnagyobb nyugalommal járkálnak a városban. Nyomban javaslatot tettem a pártvezetőségnek, hogy a várban állítsunk fel egy internáló tábort, és a jelentősebb szerepet játszott fasisztákat internáljuk. Nyomban megbíztak, hogy a várat tegyem alkalmassá internáló tábor céljára, és szervezzem meg az őrséget. Persze egy tábor felállításával járó munka nem maradhat titokban és a cél érdekében kiszivárogtattam a hírt, hogy a nagy létszám miatt a rendőrség a várba települ át. A valóságról pedig a Kommunista Párt vezetőségén - tehát néhány emberen kívül - egyetlen más párt, sőt hatóság sem tudott. 1945. január 12-én este egyetlen rendőr sem hagyhatta el a rendőrség épületét. Még a tisztek közül sem tudta egy sem, hogy mi készül. Este 10 órakor a politikai osztály vezetőjének, Fehér Istvánnak, és a bűnügyi osztály vezetőjének, Lusztig Gézának egy-egy különböző név- és címjegyzéket adtam át. Ezután már simán és zajtalanul, de percnyi szünet nélkül gördült az akció. És 2 óra leforgása alatt több mint 40 személyt vettünk őrizetbe és adtunk át a tábor parancsnokának, Bóta Bernátnak. Másnap kora reggel a pártszervező, Domborócki Józseffel egy kényes ügyben Mátraderecskére kellet kiszállnom és csak estefelé érkeztem haza. A kommandatúra előtt már várt rám dr. Kardos László és Csirmaz Dezső párttitkár. Gondterhelten elmondták, hogy Milassin Kornél kormánybiztos felháborodva kereste fel a szovjet megyei parancsnokot, Jakusev őrnagyot, és előadta, hogy a rendőrkapitány törvényes alap nélkül, önkényesen felállított egy internáló tábort és kérte őt, hogy oszlassa fel a tábort és helyeztesse szabadlábra a letartóztatott, ártatlan embereket. Az őrnagy azt válaszolta, hogy az a mi belügyünk, amibe ő nem avatkozhat bele. Az őrnagy megérkezésem után megkérdezett, hogy vállalom-e a felelősséget, vagy szabadlábra helyezem a fasisztákat? Vállaltam a felelősséget, és egyetlen fasisztát sem engedtem szabadon. Másnap, 14-én küldönc kézbesítette a kormánybiztos levelét. A levél rövid, néhány soros volt, lényegében a következőket tartalmazta: 'Tudomásomra jutott, hogy ci városban internáló tábort létesített, ahová f. hó 12-én több mint 40 személyt internáltatott. Miután az internáló tábor létesítését és emberek internálását sem törvény, sem kormányrendelet nem teszi lehetővé, felhívom, hogy a tábort oszlassa fel és az ott fogvatartott személyeket helyezze szabadlábra. Eger, 1945. január 14. ' - Válaszom még rövidebb volt: 'Az internáló tábort fel nem oszlatom, a felelősséget vállalom. ' 339