Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

Véletlenül még aznap este találkoztam vele a Ferencesek temploma előtt. Na­gyon erélyesen figyelmeztetett a következményekre, amikor közöltem vele, hogy fi­gyelmen kívül hagyta, hogy egytől egyig ismert fasisztát fogadtam le. Amikor lát­tam, hogy ésszerű érveléssel semmire sem megyek vele, más hangon kezdtem be­szélni. Közöltem vele, hogy ha továbbra is exponálja magát a lefogott fasisztákért, közéjük dugom és onnan még a pártja sem tudja kikaparni... Azt kezdte magyaráz­ni, hogy az én érdekemben járt el, mert nem akarja, hogy a tábor miatt bajba jus­sak... Mintegy 8 nap múlva magához kéretett a Szovjet Ellenőrző Bizottság alez­redes elnöke, és elmondta, hogy a kormánybiztos a belügyminiszternél feljelen­tett... Ez ügyben neki jelentéstételre Debrecenbe kell utaznia és autójával elvisz engem is, hogy jelentést tehessek. A Belügyminisztériumban Zöld Sándor államtit­kár fogadott és közben belépett Erdélyi Ferenc belügyminiszter elvtárs. Zöld elv­társ nyomban be is mutatott. Jelentést tettem az internáló tábor ügyében és vár­tam Erdei elvtársat döntését. Előbb azonban kérdést tett fel: Milyen alapot formált jogot egy ilyen tábor létesítéséhez? Említettem, hogy kétféle jogalap is van rá. Az egyik még a múlt rendszer azon törvényes rendelkezése, hogy a nem kívánatos, megbízhatatlan emberek internálandók. En a szimpatikusabbat, a fegyverszüneti szerződésnek azt a cikkelyét választottam, amelyben a magyar kormány kötelezett­séget vállal, hogy a fasisztákat megbünteti. Erdei elvtárs elnevette magát és Zöldi elvtárshoz fordulva mosolyogva mondta: - 'Látod, hogy milyen jól tudja. - Ezután szinte mentegetőzve mondta — Hát ebben a bábeli zűrzavarban erről a fontos do­logról bizony megfeledkeztünk, de jó, hogy erre felhívta a figyelmünket, s a rendel­kezés rövidesen kimegy. Elvárom, hogy arról a helyről maga ellen a jövőben is jöj­jenek panaszok. Állítsd ki a Heves megyei rendőrfőkapitány kinevezését!'- mond­ta Zöldi elvtársnak. Az ajtóból még visszaszólt: - 'A kinevezésre záradékként ve­zesd rá: Az Országos Rendőrfőkapitányság megalakulásáig közvetlen felettese a belügyminiszter. ' Ezzel kivont a kormánybiztos hatásköréből. A kinevezési okmá­nyok szövegét záradékkal együtt teljes egészében leközölte az Igazság 1945. már­cius 8. száma. " 6 2 A várbeli internáló tábor elsó' parancsnoka, Bóta (csima) Bernát ( 1900-1980) egri szalaparti lakos a helyi baloldali munkásmozgalomba 1927-ben befurakodott anarhista típusú, szadista hajlamú személy volt. Máig sem tudjuk, hogy őt ki ne­vezte ki erre a posztra. Dancza 196l-es memoárjában nem írt erről, s később sze­mélyes beszélgetéseink alkalmával sem utalt erre. Véleményem szerint Bóta Ber­nát, aki 1944. december elején, a város katonai felszabadítása után azonnal a köz­élet színterére lépett, önmagát nevezte ki az internáló tábor parancsnokának, más szóval, ahogy az egriek mondták „várkapitánynak", melyet Dancza tudomásul 6 2 DANCZA János 1984. 114-116. 340

Next

/
Thumbnails
Contents