Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

értelmiségi elemeiből került ki. Miután hamarosan aktivitása révén a csoport elnö­kének választották meg, számos szervezett munkást, főleg nyomdászt nyert meg tagnak. Az ő kezdeményezésére ünnepelték meg a Berva-völgyében 1928. május l-jét, ahol a főszónok, az akkor Budapesten élő Kolacskovszky Lajos, az ország­szerte ismert baloldali természetbarát, turisztikai szakíró volt. Kezdeményezésére az 1930-as évek elején a bükki Tiba-forrás alatt a természetbarátok vettek is kis telket, ahol társadalmi munkában egy kis védkunyhót építettek. Ide ezt követően a II. világháború kitöréséig a szervezett munkások és családtagjaik számos kirándu­lást és túrát szerveztek. 3 4 Dancza Jánost a természetbarát mozgalom vezette el az 1920-as évek végén a barlangkutatáshoz. 1929-ben megismerkedett Kadic Ottokár egyetemi tanárral, a Magyar Földtani Intézet főgeológusával, aki a bükki barlangokban végzett ása­tásokat. A professzor megkérte Danczát, hogy kutatásaihoz szervezzen munkanél­küli természetbarátokból egy munkásgárdát. 1932 telén már egy, az ilyen jellegű kutatásokban jó begyakorolt csapat alakult ki. Ekkor mutatta be Danczát Legányi Ferenc ismert ősrégész Pálosi Ervin jogakadémiai tanárnak, az egri vár egyik fel­tárójának. Pálosi tudatta vele, hogy Pataki János Vidorral, a vár másik feltárójával mozgalmat indított a fájdalmasan hiányzó Egri Városi Múzeum létrehozására. Ek­kor Dancza felvetette Pálosinak azt a gondolatot, hogy a létesítendő múzeum szá­mára munkanélküli természetbarát társaival, a már eddig is ismert barlangkutatók­kal, a Bükk-hegység néhány barlangjában ásatásokat szeretne végezni. Ötlete tet­szett a professzornak, aki lépéseket tett a bükki ásatás előmozdítása érdekében, de törekvéseit nem koronázta siker. Ekkor Frank Tivadar városi tanácsos javaslatára Dancza felkereste Hedry Lőrinc főispánt. A megye első embere támogatta tervét, s 300 pengőt utalt ki kutatásai finanszírozására. Ezt követően ásatási engedélyt szerzett Subalyuk, Füzértő és Kecskésgalya barlangok feltárására. Majd felkérte Kadicot az ásatások vezetésére. A főgeológus azonban már elfoglaltságára hivat­kozva nem vállalta el az ásatás vezetését, s kérte Danczát, hogy a tőle eddig elsa­játított módszerekkel, s a vonatkozó szakirodalom ismeretében kezdje el az ásatá­sokat. A feltárásokat Dancza barlangkutató társaival (Csufor Gyula, Horváth Jó­zsef, Hajdú Imre, Kovács József, Roszkos Gyula, Glein Ármin) 1932 januárjában szokatlan nagy hidegben kezdte el. Elsőnek a Füzérkő-barlangot tárták fel, de mái­menet közben, február 8-án próbaásatást végeztek a subalyuki-barlangban, ahol már korábban a Miskolci Múzeum igazgatójának, Leszih Andornak a megbízásá­ból Hilderbrand Jenő eredménytelen próbaásatást végzett. A füzérkői barlang fel­tárása után a csoport tagjai Subalyukban folytatták a munkát, s a sikeres próbaása­tás után megkezdték a barlang rendszeres feltárását, amely világraszóló eredményt 3 4 KOLACSKOVSZKY Lajos 1953.2-3. 332

Next

/
Thumbnails
Contents