Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)
értelmiségi elemeiből került ki. Miután hamarosan aktivitása révén a csoport elnökének választották meg, számos szervezett munkást, főleg nyomdászt nyert meg tagnak. Az ő kezdeményezésére ünnepelték meg a Berva-völgyében 1928. május l-jét, ahol a főszónok, az akkor Budapesten élő Kolacskovszky Lajos, az országszerte ismert baloldali természetbarát, turisztikai szakíró volt. Kezdeményezésére az 1930-as évek elején a bükki Tiba-forrás alatt a természetbarátok vettek is kis telket, ahol társadalmi munkában egy kis védkunyhót építettek. Ide ezt követően a II. világháború kitöréséig a szervezett munkások és családtagjaik számos kirándulást és túrát szerveztek. 3 4 Dancza Jánost a természetbarát mozgalom vezette el az 1920-as évek végén a barlangkutatáshoz. 1929-ben megismerkedett Kadic Ottokár egyetemi tanárral, a Magyar Földtani Intézet főgeológusával, aki a bükki barlangokban végzett ásatásokat. A professzor megkérte Danczát, hogy kutatásaihoz szervezzen munkanélküli természetbarátokból egy munkásgárdát. 1932 telén már egy, az ilyen jellegű kutatásokban jó begyakorolt csapat alakult ki. Ekkor mutatta be Danczát Legányi Ferenc ismert ősrégész Pálosi Ervin jogakadémiai tanárnak, az egri vár egyik feltárójának. Pálosi tudatta vele, hogy Pataki János Vidorral, a vár másik feltárójával mozgalmat indított a fájdalmasan hiányzó Egri Városi Múzeum létrehozására. Ekkor Dancza felvetette Pálosinak azt a gondolatot, hogy a létesítendő múzeum számára munkanélküli természetbarát társaival, a már eddig is ismert barlangkutatókkal, a Bükk-hegység néhány barlangjában ásatásokat szeretne végezni. Ötlete tetszett a professzornak, aki lépéseket tett a bükki ásatás előmozdítása érdekében, de törekvéseit nem koronázta siker. Ekkor Frank Tivadar városi tanácsos javaslatára Dancza felkereste Hedry Lőrinc főispánt. A megye első embere támogatta tervét, s 300 pengőt utalt ki kutatásai finanszírozására. Ezt követően ásatási engedélyt szerzett Subalyuk, Füzértő és Kecskésgalya barlangok feltárására. Majd felkérte Kadicot az ásatások vezetésére. A főgeológus azonban már elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta el az ásatás vezetését, s kérte Danczát, hogy a tőle eddig elsajátított módszerekkel, s a vonatkozó szakirodalom ismeretében kezdje el az ásatásokat. A feltárásokat Dancza barlangkutató társaival (Csufor Gyula, Horváth József, Hajdú Imre, Kovács József, Roszkos Gyula, Glein Ármin) 1932 januárjában szokatlan nagy hidegben kezdte el. Elsőnek a Füzérkő-barlangot tárták fel, de máimenet közben, február 8-án próbaásatást végeztek a subalyuki-barlangban, ahol már korábban a Miskolci Múzeum igazgatójának, Leszih Andornak a megbízásából Hilderbrand Jenő eredménytelen próbaásatást végzett. A füzérkői barlang feltárása után a csoport tagjai Subalyukban folytatták a munkát, s a sikeres próbaásatás után megkezdték a barlang rendszeres feltárását, amely világraszóló eredményt 3 4 KOLACSKOVSZKY Lajos 1953.2-3. 332
