Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)
hozott. Ezzel kapcsolatban Dancza felhívta telefonon Kadic professzort. A beszélgetés szövegét a kutató 1978-ban a következőképpen rekonstruálta: „Halló! Itt dr. Kadic - válaszolta a professzor Dancza felhívására. Jó napot professzor úr. Itt Dancza. - Mi újság Dancza úr? Fogódzkodjon meg professzor úr, mert tegnap déli fél egykor kiástuk az első magyarországi neandervölgyi típusú ősembert! " Dancza visszaemlékezése szerint ezt követően néhány percnyi csend következett be a telefonbeszélgetésben, majd a professzor izgatott hangja hallatszott: „Nincs tévedés, Dancza úr?!" - „Nincs, professzor, mert a koponya egyik legjellegzetesebb tartozéka, egy állcsúcs nélküli álkapocs került napfényre. " A fent ismertetett telefonbeszélgetés vezette be azt a tudományos szenzációt, amit a magyar ősemberkutatás tizenhat éven keresztül, az állami, sőt gazdag mecénások és intézmények támogatásával nem tudott elérni. A jégkorszak fiatalabb embertípusainak több bükki és dunántúli barlangból sikerült gazdag kultűranyagát feltárni, de e kultúrák gazdáinak a maradványaiból még egy ujjpercnyi sem került elő addig soha. Sőt a német szakemberek addig határozottan kétségbe vonták, hogy a jégkorszak fiatalabb embertípusai nálunk egyáltalán előfordulhattak. Ekkor robbant be Dancza, később világszerte elismert eredményével, aki hazánk területén, Cserépfalutól 10 percre, a Hór-völgyébe nyíló Subalyuk-barlangban feltárta a magyarországi ősember maradványait. Az ásatások addigi eredményeiről Dancza a Magyar Barlangkutató Társulat 1932. március 19-i ülésén számolt be. A hallottak alapján Kadic Ottokár az Eger című lap 1932. április 13-i számában cikket publikált a Subalyuk ősembere címmel, amelyben az ásatások támogatására hívta fel az illetékesek figyelmét. Dancza és társai az év áprilisától tovább folytatták a feltárást, amelyet a hónap 23. napján megtekintett Trak Géza egri polgármester, Pálosi Ervin, Pataki János Vidor tanárok és Hevesi Sándor városi főmérnök is. Ezt követően Dancza egy cikket írt az ásatásokról, amely az Eger című lap április 30-i számában szintén Subalyuk ősembere címmel látott napvilágot. Április 27-én került sor a 11 /III. négyszög feltárására, amelynek során egy felnőtt ember, egy fog híján teljes álkapcsa került elő a jégkorszakbeli anyagból. Miután Dancza az álkapcsot összeállította, kitűnt hogy egy homo primigeniust, vagyis egy neandervölgyi típusú ember maradványát sikerült feltárniuk. Április 28-án Dancza telefonon közölte a fenti eredményt, mint már korábban említettük, Kadic professzorral, aki leutazott a terepre. Dancza Kadic jelenlétében 1932. május 2-a és 3-án egy gyermek koponyáját és vázrészeinek jelentős részét tárta fel. Ezzel teljesült a magyar ősemberkutatók több mint negyedszázados vágya. Ugyanis a leletek Magyarországon az első ilyen jellegű anyagok voltak. A sajtó több cikkben számolt be a szenzációs leletekről. Ezt követően megindultak a tárgyalások a polgármester megbízásából az anyagok Földtani Intézet számára történő átengedéséről. Az Intézet vállalta, hogy az addig feltárt összes 333