Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
Korábban már felvetődött, hogy a vár keleti felének déli falához csatlakozó várkapu, a kora újkori forrásokban Ó-kapu néven említett kapura vonatkozna a porta magna, míg a Hippolit-kapura a porta parva elnevezés. 13 1 A XVI. századi felmérésekről (2-3. képek) ismerve például az Ó-kapu és a déli várkapu (mely utóbbi tornyát még ekkor is használták, csak nem kapuként) közti méretbeli különbséget valóban mondhatnánk, hogy az Ó-kapu volt a vár nagy kapuja, a Hippolit-kapu pedig a kis kapu, tehát a korábbi elképzelések érvelései szerintem elfogadhatóak lennének. Az egyetlen probléma azonban ott van, hogy - régészeti adatok híján 13 2 - nem tudható, hogy a XV-XVI. század fordulóján vagy talán már a XV. század második felében is álló Ó-kapu pontosan hogyan nézett ki a középkorban (bár pl. tornya ennek is lehetett a kora újkori felmérések alapján), milyen védelmi rendszere volt, egyáltalán az építéstörténetéről, feltételezhető átépítéseiről alig tudunk valamit. Remélhetőleg egyszer lehetőség lesz az Ó-kapunál eddig végzett kutatás kiértékelésére, ill. az ásatások esetleges folytatására, mellyel meg lehetne válaszolni a felvetődő kérdéseket. Ugyancsak érdemes lenne tisztázni, hogy a Tömlöc-bástya helyén valóban állhatott-e kaputorony a középkorban (amit én még mindig nehezen látok elfogadhatónak)? Ebben az esetben az írott források értelmezését is át kellene gondolni. Egy kapu itteni létezése megkérdőjelezné a fa kapu, déli várkapu, az O-kapu középkori használatát is, hiszen a XVI. század elején három kaput említenek, a Tömlöc-bástya helyén álló kapu pedig már a negyedik lenne! Végezetül még egy kérdésre kereshetnénk választ a védelmi rendszerrel kapcsolatban, ti. hogy mennyire lehetett védhető a középkori vár? A késő középkorban alig érte támadás Eger várát. 1404-ben a Zsigmond király elleni felkeléshez csatlakozott Ludányi Tamás püspöktől foglalták el az uralkodó csapatai a várat (bár ebben a tárgyalásoknak jelentős szerep jutott). 13 3 1442-ben a husziták ütöttek rajta a városon, a várral azonban nem tudtak mit kezdeni. 13 4 1526 után a két király (I. Ferdinánd és I. János) közti háborúig nem érte megmérettetés a vár védelmi 13 1 Nagy Géza Balázs meghatározása. Lásd: NAGY Géza Balázs 2004. 170. és uo. 32. jegyzet. Ó-kapu, mint porta magna: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 156. Kozák Károly egyébként a Hippolit-kaput legalább kétszer azonosította a két név valamelyikével, ám mindkét alkalommal másképp. A kapu feltárásáról írt dolgozatában úgy vélte, hogy itt a kis kapuról (porta parva) van szó (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 108.), az egri vár kemencéit tárgyaló írásában viszont már a vár nagy kapujaként azonosítja (KOZÁK Károly 1984. 214, 6. sz. jegyzet). 13 2 Fodor László 1989 kora tavaszán és késő őszén kutatott ugyan az egykori külső vár területén, minek során a Gárdonyi Géza utca 5. sz. ház telkén az Ó-kapu részeként azonosítható fal maradványokra bukkant, ám az ásatás eredményeiről ennél többet tudni nem lehet. FODOR László 1990. 88. 13 3 SUGÁR István 1984. 136. 13 4 SUGÁR István 1984. 160. 29
