Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között

fejenként 460 pengőt fizettek be. A mintegy 15 ezer pengőt kitevő összeg azonban nem fedezte a teljes hiányt, így meg kellett hozni a csőd elkerülését biztosító végső döntést: 30%-kal leértékelték a hitelszövetkezeti tagok üzletrészeit, amely a gyakor­latban azt jelentette, hogy az üzletrészek egyharmadát kitevő összeget a tagoknak be kellett fizetniük a szövetkezet számlájára. A tagok kénytelen-kelletlen elfogadták a döntést, hiszen anyagi hozzájárulásuk nélkül a hitelszövetkezet valószínűleg hama­rosan csődöt jelentett volna. 6 1 A felsorolt tételekből összeálló 62 ezer pengőt kitevő fedezeti alap felhasználásával sikerült a hitelszövetkezet összeomlását elkerülni. A központi kiküldöttek természetesen személyi ügyekben is döntést hoztak, így június elején egy általuk preferált ügyvezető igazgatót neveztek ki, majd nyo­másukra Várkonyi lemondott elnöki tisztéről. A fennmaradt kétes követelések és az év közben felmerült újabb ügyek nyomán 1936 második felében újabb 26 ezer pengő veszteség halmozódott fel, amelyet a fedezeti alap megmaradt része és az OKH Végrehajtó Bizottsága által 1937. január 29-én megszavazott 15 ezer pengős segély által fizettek ki. 6 2 Várkonyi Sándor és a Hatvani Hitelszövetkezet igazgatósága ezzel lezártnak tekintette az ügyet, azonban a károsult „mezítlábas" hitelszövetkezeti tagok - ért­hető módon - nehezen tudtak belenyugodni pénzük elvesztésébe. A közigazgatás, a képviselőtestület tagjainak többsége minél hamarabb túl akart lépni a hitelszö­vetkezeti válságon, s ehhez jelentős támogatást kaptak a hatvani sajtótól, amely csak szőrmentén foglalkozott az eseményekkel, s nem vállalta fel sem a tények ob­jektív feltárását, sem Várkonyi esetleges elmarasztalását. Erre a „szerepkörre" Ju­hász János községi képviselőtestületi tag jelentkezett, aki évtizedek óta aktív ré­szese volt Hatvan közéletének. Az eredetileg baloldali érzelmű Juhász korábban a MÁV-nál állt alkalmazásban, ahonnan politikai nézetei miatt távoznia kellett, majd családi birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az évtized elején csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amelynek megyei tevékenységében szintén részt vállalt, bár hatvani szervezet létrehozását nem kezdeményezte. Juhász János a képviselő­testületi üléseken és más közéleti eseményeken általában a „kisemberek" ügyeit és problémáit vállalta fel, amely során gyakran került szóváltásba képviselőtársaival és a községi elöljáróság tagjaival. A szembenállást erősítette, hogy közeli rokona, Turi János 1935. évi a községi bíró választáson alul maradt Fülöp Istvánnal szem­ben, aki a hatvani „elit" hallgatólagos támogatását élvezte. Juhász János maga is tagja volt a Hatvani Hitelszövetkezetnek, 150 pengő értékű üzletrész tulajdonosaként. Juhász felvette a kapcsolatot a kisgazdapárthoz 6 1 HML XI-313/1. Jkvek Hatvani Hitelszövetkezet igazgatóságának és a felügyeleti bizottságának együttes üléseiről. 1936. május-június; Kis Újság, 1937. május 16. 6 2 MOL Z 146. 3. csomó. Az OKH Vhb. 1937. január 29-i ülésének jkve. 294

Next

/
Thumbnails
Contents