Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
Várkonyi Sándort 1917-ben választották községi főjegyzővé. Hatvan történetében betöltött szerepéről kisebb monográfiát lehetne írni, de talán elegendő annyit megemlíteni, hogy azon kevés II. világháború előtt tevékenykedő személyiségek közé tartozik, akiknek nevét a mai napig utca viseli a városban. Várkonyi kvalitásai és közkedveltsége nyomán több más vezető közéleti tisztséget is betöltött (Hatvani Katolikus Kör, Hatvani Kaszinó), kevésbé közismert azonban, hogy az 1920-as évek folyamán elfogadta a megüresedett Hatvani Hitelszövetkezet elnöki tisztére szóló felkérést. A hitelszövetkezetek egyre gyarapodó hálózata még a dualizmus időszakában jött létre, amely szolgáltatásaival elsősorban a szerényebb jövedelemmel rendelkező rétegeket célozta meg. A hitelszövetkezet tagjai csak az adott településen lakó személyek lehettek, akiknek a belépéshez ún. üzletrészt kellett vásárolniuk. A tagok a szövetkezet esetleges évi nyereségéből osztalékot kaptak, illetve kedvezményes hitelkonstrukcióban részesülhettek. 5 9 Mivel a hitelszövetkezeti tagság elsősorban a kis- és közepes földbirtokkal rendelkező parasztgazdák, illetve a kevésbé tehetős kispolgárság köréből került ki, ezért a hatvani köznyelv a „mezítlábasok bankjának" nevezte a harmincas évek elején mintegy 1600 taggal rendelkező intézményt. Egy hitelszövetkezet és bármely lokális szintű társadalmi egyesület vezetése nem hasonlítható össze, hiszen előbbihez előképzettség és speciális szakértelem szükségeltetett. Várkonyi Sándor a városáért szívét-lelkét kitevő, kitűnő közigazgatási szakember volt, azonban a pénzügyekben kevésbé volt járatos, így az ügyvitelben egyre nagyobb zavarok keletkeztek és a hitelszövetkezet már 1929-ben jelentős összegű hiányt halmozott fel. A deficit csökkentése érdekében az igazgatóság 1930-ban döntést hozott, amely nyomán az elkövetkező években sem osztalékot, sem járandóságot nem fizettek a tagok részére, de ez még - ne felejtsük: a gazdasági világválság éveiben járunk - egyelőre nem okozott nagyobb közfelháborodást. A hitelszövetkezet helyzete azonban továbbra sem mutatott javuló tendenciát, így a további meggondolatlan hitelkihelyezések nyomán és az erélytelen fellépés miatt a törlesztések elmaradtak, amely a tőkeállomány megrendüléséhez vezetett. A súlyos helyzet miatt az Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti központja a beavatkozás mellett döntött, és 1936 tavaszán „válságmenedzsereket" küldött Hatvanba a süllyedő hajó megmentése érdekében. Az évzáró vizsgálat során katasztrofális mérleget állapítottak meg: a legszükségesebb leírások után 51 ezer pengő veszteséget mutattak ki. 6 0. A szanálás érdekében kiürítették a szövetkezet mindössze 457 pengős (!) tartalékalapját, illetve Várkonyi 4600 pengőt, a hatvani közéleti személyekből álló igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagok pedig 5 9 1898. évi XXIII. törvénycikk. Complex Kiadó Kft. 1000 év törvényei, internetes adatbázis. f i" Az összeg mai értékén több tízmillió forintnak felel meg. 293
