Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

mondott."

15

6 Virágvölgyi Béla a fiú felsőkereskedelmi iskola tanára így írt erről 1940-ben: „A tanári kar és a növendékek igen nagyarányú elfoglaltsága ellenére is, az idén már sikerült heti egy órát szakítani a karének rendszeres gyakorlására. A jóhallású és jóhangú fiúk közül 76-an önként jelentkeztek az ének- és zenekarba és a kitűzött próbákra szorgalmasan eljártak. A fáradságos, de kitartó munkát nem várt siker koronázta: az egri közép- és középfokú iskolák... nagy hangversenyén megjelent Kodály Zoltán és közvetlen a hangverseny előtt a mi énekkarunkat külön meghallgatta és megdicsérte. " 16. kép. Kodály Zoltán 1940-ben a Líceum udvarán A Líceum mint a „magyar Athen" jelképe Eger egy soknevű város. A hivatalos elnevezése mellett a latin Agria és a német Erlau a legelterjedtebb. Kevéssé ismert Eger két másik azonosítója, pedig az elnevezések alapjául szolgáló okok ma is helytállóak a keletkezésük óta eltelt idő ellenére. Az egyik a „kis magyar Róma" amelynek legkorábbi említését 1793-ból ismerjük Robert Towson angol utazó Egert ismertető leírásából. Ez az elnevezés a város egyházmegyei központ szerepéből sarjadt: kis város, sok templommal. Ennek alapján keletkezett a hasonlat is: „válogat, mint egriek a templomban". 12

2 KISS Péter 2007. 241-242. vesd össze BAKÓ Zsuzsanna 2002. 246