Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Nevezték Egert „magyar Athen"-nak is ami iskolaváros jellegére, és az ezzel összefüggő „tudományosságára" utal. Ennek a jelenlegi legkorábbi említése Madách Imrétől ismert aki 1864. szeptember 8-án kelt és Tárkányi Bélához intézett levelében Egert "Új virágzásnak indult kis Athen"-nak nevezte. A Líceumban folyó oktatás a távolabbi vidékekről is Egerbe vonzotta a diákokat. Erre utal Eszterházy Károly püspök 1790-ben Zemplén vármegyéhez intézett levelének egyik részlete is: "...nagy őrőmem volt, midőn sok számos, és jeles iffiúságot láttam néha napján Egerben a tudományoknak meg tanulása végett öszvegyűlni... ", Ok voltak "az egri királyi Athenaeum ifjúsága " akik maguk is elbúcsúztatták az 1799-ben elhunyt Eszterházyt. A püspök utódját az első egri érseket székfoglalásakor (1804) mások mellett ugyancsak az "egri királyi Athenaeum ifjúsága " köszöntötte. A korabeli adatokban olvasható „

athenaeum " megnevezés azt bizonyítja, hogy a Líceumot már az azt építtető Eszterházy Károly püspök idejében a tudományok házának tartották. Ezt erősíti meg Nováky József kömlői plébános Eszterházy halálakor mondott gyászbeszédének következő részlete: "...ritka nagyságú, s ékességű Tudományok Háza a Lyceum, me Ilynek tornyával együtt könnyen meg-engedték az elsőséget azok is, a kik az ily végre fel-állított épületeket több országokban visgálták... " Az 1777-ben megjelent Ratio Educations utáni időkben nemcsak a tanulmányi alapból fenntartott iskolák, hanem többnyire sok más oktatási intézmény is a királyi jelzőt használta amelyben benne volt a katolikus jelleg is. A főpapi líceumokban ugyanaz a lecke- és fegyelmi rend valamint szervezeti előírás volt érvényes mint a királyi akadémiákon. Amikor Ipolyi Arnold úgy fogalmazott 1868-ban, hogy a Líceum "a tudományoknak, sőt a művészeteknek is egyik kitűnő hazai iskolájává vált...", a jogi oktatás, a tanítóképzés, a teológia, és az elemi iskola mellett az épületben működött az ország időben harmadik nyilvános könyvtára, a város első és ekkor még egyetlen nyomdája, rendelkezett az eleve az épületbe tervezett csillagvizsgálóval, és itt kezdte meg működését 1828-ban a Pyrker János László érsek által létrehozott rajziskola. Egyetértünk azzal az 1930-ban megfogalmazott véleménnyel, hogy a püspök „megépíttette a gyönyörű épületet, amely büszkesége és műkincse hazánknak és a magyar Athen szimbóluma ". A város művelődéstörténetének kutatása egyértelműen azt bizonyítja, hogy jobbára a XVIII-XIX. század egri főpapjai által létrehozott iskolák alkották azt az oktatási intézményrendszert, amelyre felépült Eger, a latin Agria, a német Erlau büszkesége a „magyar Athen", amelynek alapját a Líceumban működött oktatási intézményekjelentették. A város művelődéstörténetében másért is fontos szerepe volt az épületnek. Mint azt már említettük a Líceumban volt Eger első múzeuma és első nyomdája is, és a művelődés több más szegmensének is helyet adott. Az épületben működött oktatási intézmények pedagógusai több területen is tevékenyen közreműködtek a város szellemi életében. Egyebek mellett részt vállaltak a helyi lap szerkesztésében