Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Mivel tudjuk, hogy a kaszinó a Spetz házban működött, itt arról lehet szó, amire maga a bejegyzés is utal, hogy az egyesület működési helye eredetileg egy ideig a Líceumban lehetett, vagy legalábbis oda lett tervezve. Erre enged következtetni az is, hogy az egyesület alapítója és alapszabályainak megalkotója Pyrker János László érsek volt 1832 decemberében.

13

2 1868-ban volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. nagygyűlése amelynek Eger volt a helyszíne, s amelynek közgyűlését a díszteremben tartották meg. Az egyes szakosztályok gyűlései szintén a Líceumban voltak a régészeti kivételével, amelyre Ipolyi Arnold házában került sor. 1873-ban megalakult az Egri Főegyházmegyei Római Katolikus TanítóEgylet. A szervezet Eger vidéki körének a Líceumban volt a székhelye, ahol 1873ban olvasó szobája volt 500 kötet könyvvel és 10 periodikával. 1878-ban a tanító egylet és annak valamennyi köre - köztük az egri is - a püspöki karnak az egyletek szervezését szabályozó előírásainak megjelenését követően megszűnt, mert újjászervezése vált szükségessé. Az Egri Főegyházmegyei Tanítóegyesület Egri Köre 1883-ban tartotta alakuló ülését a Líceumban a másodéves tanítóképzősök tantermében, s tudjuk, hogy máskor is tartottak gyűlést ebben az épületben.

13

3 1875. november 11-én a Líceumban tartotta alakuló ülését az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület. Csekó Gábor elnök 1906-ban helyet kért az egyesületnek a Líceumban, ahol "kéthavonkint választmányi üléseit tarthatná, könyvtárát és kiadványait elhelyezhetné...kiadványaink ez idő szerint ugyanis a lyceum csillagásztornyának egyik nehezen megközelíthető fülkéjében vannak ideiglenesen, de már évtizedek óta, elraktározva... " 1882-ben alakult meg az Egri Dalkör. Danilovics Pál elnök ez év szeptemberében azzal a kéréssel fordult Samassa József érsekhez, hogy hetente kétszer esetleg háromszor próbákat tarthassanak a Líceumban a tanítóképző intézet zenetermében. Az érsek az engedélyt készséggel megadta, feltétele mindössze az volt, hogy a képzőben folyó oktatáshoz kell igazodniuk és nem szabad a teremben dohányozniuk. A dalkörnek egy időben külön helyisége is volt az épületben.

13

4 Nyomda, kiadóhivatal, újságszerkesztőség a Líceumban Eger első nyomdáját Barkóczy Ferenc püspök alapította az általa tervezett egri nyilvános felsőfokú tanintézet kiegészítő részeként. 1755-ben Egerbe hívta Royer Ferenc Antalt, aki a nyomdának tulajdonosa és faktora is volt egyben. A nyomda 13

2 SUGÁR István 1987. 133. 13

3 KISS Péter 1996d. 13

4 KISS Péter 2008. Az Egri Dalkör történetére vonatkozólag ld. KAPOR Elemér 1975. 236