Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
elhelyezéséről 1762-ből datálódik az első hiteles adatunk. Ez év októberében a püspök és a konzisztórium tagjai helyszíni vizsgálatot tartottak a jogi iskola épületében, amelynek során az építész megállapította, hogy a felső rész beomlással fenyeget. Mivel ekkor nem volt pénz a rendbehozatalára az a döntés született, hogy a jogi oktatás szünetelni fog, a matematika és a filozófia oktatás pedig átköltözik a Püspöki Iskolába. Az ugyanitt működő nyomdát a vármegyeházába telepítették át. Royer utóda 1758-ban sógora Bauer Károly József lett. Mindketten élvezték a püspök támogatását, kiadványaikon a püspöki nyomdász címet használhatták. Royer a nyomtatás megkezdéséhez szükséges kölcsönnek csak egy részét törlesztette le. Ehhez az adóssághoz Bauer újabb kölcsönöket vett föl a Püspöki Iskolától és magánszemélyektől. Az évek során annyira eladósodott, hogy Eszterházy Károly püspök 1766. május 3-án a tartozások fejében átvette a nyomdát, amely az államosításig az egyházmegye tulajdona maradt. 1878-ig a város első és egyetlen nyomdája volt, amelyben 1800-ig több mint 750 féle latin, magyar, német, stb. nyelvű kiadvány készült. Egy időben könyv lerakatai voltak Miskolcon, Felsőbányán, Győrött, Esztergomban, Pápán, Pesten, Rozsnyón. Kassán, Kolozsvárott, Kalocsán stb. A nyomdát 1774-ben a vármegyeházából a Líceumba helyezték át és az 1949 decemberében történt államosításig itt is működött folyamatosan. 1804-ben az egri püspökség területének egy részéből létrehozták a kassai és a szatmári püspökséget, az egri egyházmegye pedig érseki rangot kapott. Ennek megfelelően a nyomda neve is püspökiről érsekire változott. 1828-ban Gorove László azt írta a nyomdáról, hogy „noha közelebbről szép új betűkkel megbővített, mégis tavaly ott létemben tsak két sajtón dolgoztak... " 1853-ban üzembe helyezték a gyorssajtót. Ekkor rendelkezésre állt már a hangjegy nyomtatáshoz szükséges betűkészlet is, amelyet Lipcséből szereztek be. A nyomdát 1860-tól 1863-ig a Szent István Társulat bérelte, amely 1862-ben litográfiát állított fel. 1874-ben kötészet létesült, de csekély jövedelmezősége miatt 1879-ben megszűnt. A litográfiát 1902-ben Gráf Rudolf fényképész megvásárolta, amely ezzel megszűnt. A gépeket 1898-tól gőzerő, 1904-től benzin-majd 1910-től villanymotor hajtotta. Itt állították üzembe 1912-ben Heves vármegye első betűszedő gépét. A nyomdát 1949 decemberében államosították. Tulajdonosai, hivatalos elnevezései: 1755: Royer Ferenc nyomdája, 1758: Bauer Károly József nyomdája, 1766: Püspöki Iskola Nyomdája, 1804-től Érseki Lyceumi Nyomda, 1862-től Egri Érseki Lyceumi Kő- és Könyvnyomda, 1933-tól Egri Érseki Líceumi Könyvnyomda, 1936-tól Egyházmegyei Szent János Nyomda, 1945-től Líceum Nyomda, 1949-től Államosított Líceum Nyomda. 13 5 13 5 A nyomda történetére vonatkozóan ld. KISS Péter 1996b.; KISS Péter 1999. 237
