Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

részéről létesíttetett és nemzeti múzeumunknak nagylelkűleg átadatott. Fogadja tehát mind Nagysád, ki e vállaltnak éltetője volt, mind általában a tisztelt egri nők, kik őseik nyomdokait követve, a jelenkor igényeihez képest, a nemzeti művészet és nemzeti múzeum pártolásában is tanúsíthatják a honszeretetöket, intézetünk hálás köszönetét. "

l2

2 Székely Bertalan 1876-ban járt is a városban, amelyről a korabeli sajtó így írt: „Kodolányi Antal elsőrangú gazdászati írónk, rokonai s barátai látogatására, pár napig, Egerben tartózkodott. Vele volt Székely Bertalan kiváló festész hazánkfia, ki városunk gyönyörű vidékein érdekes tanulmány-vázlatokkal gazdagító albumát. " Az Egri Érseki Líceum Múzeuma Aszalay József nyugalmazott helytartósági titkár 1871-ben felajánlotta képgyűjteményét Bartakovics Béla érseknek azzal a kéréssel, hogy a Líceum színháztermét alakítassa át múzeumnak a képek számára. Az érsek a kérést teljesítette és ezzel letette az egyházmegyei múzeum és egyben Eger első múzeumának alapját. Ugyancsak 1871-ben Nagy Albin egri ügyvéd egy régi fegyvereket magába foglaló gyűjteményt ajándékozott a Líceumnak. A korábban már említett Eszterházyféle pénzérmegyűjteményen kívül szintén a Líceumban volt elhelyezve egy ismeretlen katonatiszt által ajándékozott 1500 db-ból álló címer- és pecsétgyűjtemény is. Mindezekhez az érsek a létrehozni kívánt múzeum részére megvásárolta testvérének Bartakovics Flórisnak a festménygyűjteményét valamint az egri Plank Ferenc régiséggyűjteményét. A múzeum teljes elkészültét azonban már nem érhette meg, mert 1873-ban elhunyt, így azt már utóda Samassa József érsek tette nyilvánossá 1874-ben. 1873. októberében került a múzeumba Lévay Sándor nagyprépost végrendeletének értelmében édesatyjának Marco Casagrande által készített mellszobra. A képtár gyűjteményébe az olajfestményeken kívül szobrászati és grafikai művek, vízfestmények, pasztellek és metszetek is tartoztak. A múzeum megnyitása után ez a gyűjteményi rész kizárólag ajándékozás útján gyarapodott. A festmények többsége végrendeleti ajándék volt. 1893-ban Kovács Mihály festő özvegye több mint 100 db festményt ajándékozott a művész alkotásai közül a múzeumnak. Ugyanebben az esztendőben választották szét a múzeum régiség- és képzőművészeti anyagát. 1901 -ben Kerekes Arvéd kanonok hagyatékából 21 db majd 1906-ban Pánthy Endre nagyprépost 12

2 KISS Péter 2007. 241-242. vesd össze BAKÓ Zsuzsanna 2002. 230