Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
hagyatékából 71 db alkotással gyarapodott a képtár. Az utóbbiak között volt Dosso Dossi Faun és nimfa c. képe is. 1913-ban Samassa József érsek hagyatékából 38 db festmény gyarapította a képtárat, többségükben magyar művészek alkotásai. 1926-tól lett kiállítva a Bartalos Gyula által még 1922-ben felajánlott Keresztelő Szent János szobor, amelyről egyértelműen bebizonyosodott, hogy Canova alkotása. 1928-ban Szmrecsányi Miklós kérésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 12 db festményt adott át ideiglenes letétként az Egri Érseki Líceum Múzeuma számára. Ezek közül több már száz évvel korábban is látható volt Egerben, az érseki palotában az ott kiállított Pyrker-képtárban. Ilyen pl. Kracker János Lukács Egy agg nő c. alkotása. A hagyomány szerint a festményen látható nő a Lyceum előtt kéregetett és Kracker gyakran adott neki adományt. A letét megszüntetését Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezte a múzeumhoz 1948. október 5-én intézett levelében, amelyben az id. Markó Károly, Munkácsy Mihály valamint a Lötz Károly által festett képek visszajuttatását kérte. A múzeum 1949. február 17-én kelt megbízása alapján Fiigedi Erik miniszteri biztos március 6-án mind a 12 festményt átvette: Sinibaldi "Hajnalhasadás" - képét kis karcolással, Munkácsy Mihály "Lovon ülő arab" című alkotását szakadással, a többit épségben. 12 3 A múzeum másik nagy gyűjteményi egysége a régiségtár volt. Ide tartoztak a régiségek, ritkaságok, kegyeleti tárgyak, valamint az éremgyűjtemény és a pecsétlenyomat gyűjtemény. Közülük Bartalos Gyula kanonok 1909-ben felajánlott régiséggyűjteménye volt a legjelentősebb. 12 4 1928-ban átrendezés miatt átmenetileg bezárt a múzeum. Az addigi egyetlen helyiségből ajtót vágtak a másik három terem felé. Az első kettőben a ritkaságokat, kegyeleti tárgyakat és régiségeket helyezték el. A harmadikban kapott helyet - az ajtó felett külön felirattal - a Bartalos-gyűjtemény. Az átrendezés során Szmrecsányi Miklós 3 db fajansz kályhát helyezett el a régiségtárban az épületen belülről. 1939-ben a Főegyházmegyei Hivatal a régiséggyűjtemény elhelyezésére szolgáló három teremből kettőt a Fiú Felső Kereskedelmi Iskola részére vett igénybe. A lapidárium kialakulása a régiségtáron belül kezdődött. 1925-ben a főkáptalan ajándéka egy 1587-ből való 105 cm magas és 61 cm széles kőtábla (a káptalan címeres köve) a régiségtárban került elhelyezésre. A következő években további kőemlékek kerültek a Líceumba, amelyeket az épület előcsarnokában helyeztek l2 ? A Líceumban kiállított Munkácsy Mihály alkotásokra vonatkozóan ld. a Munkácsy Mihály festmények a Líceumban c. részt. 12 4 Ld. a Bartalos Gyula magángyűjteménye részt. 231
