Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

ynak ugyan ott (a'T. Fáy János Úr Kép Gyűjteményei között) - 1 -só egy fiatal em­ber, reggeli álom után, szép fordulatban, 's jeles ki tétellel. 2-ik egy Miniatur kép­írót ábrázoló nagy darab/' Ugyancsak Balkay Pál írta 1819-ben Kazinczy Fe­rencnek: "...söt a kinek kébszelődéseinek is kellene lenni az Aestheticárúl s vélem gyakorta öszve jönnek, újságokat olvasgatnak, mégis filém hallatára a Fáy Colectióját bolontságnak nevezik ; T. Fáy úr hibázik, hogy eladóba tette gyűjtemé­nyét, mert itt soha senki sem veszi meg, s azt merem mondani, hogy egynek sints gondolattya a vételre; " 12 0 Ez az éveken keresztül tartott nyilvános és állandó képkiállítás nemcsak Eger­ben volt az első, hanem Magyarországon is. Székely Bertalan Egri nők c. festményének kiállítása a Líceumban 1860-ban a "Kazinczy Ferenc emlékéül alakult egri olvasó nőegylet" ugyanez év december 20-án „Eger és vidéke olvasó és jótékony nőegylet"-té alakult át. 1862­ben a politikai hatalom betiltotta. 1867-ben az egyesületi élet folytatásakor Heves megyei Jótékony Nőegyletté alakult át. Korábban az egyesület az irodalom párto­lás és a szegények fölkarolása mellett a művészet ügyét is támogatni kívánta. Remellay Gusztáv író egyik levelében azt ajánlotta, hogy az összegyűjtött pénzből festessék meg az egri vár 1552. évi ostromát, és azt ajándékozzák a Magyar Nem­zeti Múzeumnak. 12 1 Az egyesület tagjainak egy része támogatta az indítványt, má­sik része azonban már csak a szegények felkarolásával kívánt foglalkozni. Heves vita bontakozott ki, amely az egyesület szakadásához vezetett. Az egyesületből ki­váltak 1868. május 17-én megalakították a Heves-Szolnokmegyei Árvaápolda és Szegények Dologházának Nőegyletét. A Hevesmegyei Jótékony Nőegylet meg­rendelésére pedig Székely Bertalan elkészítette „Az egri nők" c. alkotását. A téma megfestése már sokkal korábban foglalkoztatta Székely Bertalant, mert még 1856­ban rajzolta ennek az alkotásának az első ceruza vázlatát. A kép 1868. március 23-án érkezett meg Egerbe. A Líceum dísztermében állították ki, ahol április 23­ig tetszés szerinti díj mellett majd április 24-től 30-ig díjtalanul lehetett megtekin­teni. Május l-jén elküldték a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahonnan május 8-án Kubinyi Ágoston a múzeum igazgatója a következő levelével köszönte meg azt: „ Tisztelt Nagysád! Vettem Nagysádnak f május hó J-éről kelt becses levelét és vet­tem tegnap Székely Bertalan Eger várának hős védelmét ábrázoló jeles festményét, mely Nagysádnak indítványozására és hathatós eszközlésére az egri lelkes nők 12 0 KISS Péter 2002. 7-8.; KISS Péter 2007. 83. 12 1 Remellay Gusztáv 1860. 491. 229

Next

/
Thumbnails
Contents