Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

azt az egri egyházmegyére hagyományozta. Ezt a később tovább gyarapodott érmegyűjteményt még az 1860-as években is a Líceumban őrizték. Ekkor 73 db arany, 893 db ezüst s mintegy 530 db rézérméből állt. A gyűjtemény egy részét Koller József pécsi kanonok kollekciójából szerezte meg Eszterházy.

11

9 A magyarországi első nyilvános és állandó festménykiállítás a Líceumban A Líceumban jött létre a magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás. A művészettörténet Brukenthal Sámuelnek az erdélyi Nagyszebenben 1817-ben megnyitott gyűjteményeit tartja az első nyilvános magyarországi képkiállításnak. Kazinczy Ferenc levelezése azonban azt bizonyítja, hogy Egerben már félévtizeddel korábban megnyílt egy kiállítás a Líceumban. Fáy János későbbi debreceni polgármester ugyanis legkésőbb 1 812-től képgyűjteményének egy részét Egerben állította ki. Kazinczy Ferenc így írt erről 1812-ben: "Fáy János úr Ernődön, Borsod várm., aki fáradhatatlanul és csudálást érdemlő szerencsével gyűjtögeti galériáját (tavaly Carraci Ágostonnak két festését egy magyarországi klastromból kapta, s azt közhaszonra Egerben nyitotta meg). " Ugyancsak Kazinczy 1822-ben így emlékezett vissza gr. Gyulay Karolinának írt levelében: "1812. Bécsbe menvén, az akkor Ernődön, most Debrecenben lakó Fáy János, fija a Püspök Klimo testvér húgának, 40 ezer forintot ada kezembe, hogy azon vegyek képeket teljes hatalommal. Mindgyárt kimondám, hogy bizodalmának hasznát venni nem fogom, s a pénzt felviszem ugyan s ott hagyom (mivel fel kelle vitetni) de nem is illettem, s megállám a mit fogadtam. Bejártam a Képpel-kereskedőket, kiválogattam a mit jónak leltem, s kivált egy, Nativitás megvételét ajánlám Fáynak, mellyet Erdélyi Referendarius Vájna Úrtól számára 1300 fiaton alkudtam-meg azon kikötéssel, hogy ha Fáy nem akarná, az alku elmúljon. Fáy nem látta a képet, árát sokallotta, de engede kérésemnek.... A kép megérkezett Dilizsenszon. Fáyt kilelte a hideg midőn meghalld, hogy a kép itt van. Szalada az Érsek Festőjéhez, s vitte megnézni. Ich bin des Todes, Wenn das Bild das Gild nicht werth ist. Ah, es Wird ein altes hartes Bild seynl kiálta. Mingyárt a Postaháznál nyiták fel a ferslágot. A Festő felkiálta: Uram, ez az egy kép többet ér mint egész Collectiód. Pedig az három vagy négyszáz darabból áll." Balkay Pál egri festő 1819-ben azt írta, hogy "Tekintetes Fáy János úrnak az Egri Lyceumban lévő képes Gyűjteménye között találtatik Lazarininak Cató halálát elé) adó érzékeny nagy darabja. " ...Ugyan ott van Dominichinónak egy szenvedője, fél figurában s élet nagyságban. ...Hogy meg ne felejtkezzünk a ' Magyar képíróról, Kupetzky Jánostól még különös portrétok vag12

2 KISS Péter 2007. 241-242. vesd össze BAKÓ Zsuzsanna 2002. 228