Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

tartalmú levelet intézett a püspök ugyanezen a napon Torner Ignác könyvtároshoz is. 11 0 1779. májusára a keresett ábrázolások majdnem mindegyike együtt lehetett, mert ebben a hónapban Eszterházy így irt Szirmai Tamás alispánnak: "Úgy emlék­szem, hogy kegyelmed Egerben való létiben arra ajánlotta magát, hogy azon tu­dományokban nevezetes férfiaknak képei közül mellyek az Egri Liceaumban álta­lam fel állítandó Bibliothecámban még kívántatnak, Istvánfinak egyik nevezete­sebb Historiografussának képei meg küldetnek; mivel pedig már most csak ez leg inkább hátra vagyon, kívánom meg emlékeztetni azon tett ígéreteire kegyelmedet, ne sajnálljon annak eleget tenni... " 1 U Johann Lucas Kracker mennyezetfreskója a könyvtárteremben A Líceum dísztermei közül a könyvtárterem volt az első, amelynek elkészült a mennyezetfestménye és a berendezése. Jávor Anna szerint „A könyvtárakban ha­gyományos freskótéma, a tudományok, a négy egyetemi fakultás bemutatását Eszterházy előrelátóan a líceum vizsgatermének mennyezetére szánta. De azt, hogy a Bibliotecha számára sem az elkészült Tridenti zsinat-ábrázolás volt az ere­deti program, csak a közelmúltban tárták fel Kiss Péter kutatásai. " m Eszterházy már 1776-tól a mennyezet boltozatának elkészülését követően levelezést folytatott a kép témájáról. A római ágens (ügyvivő) 1776. október 26-án kelt levelében írta a püspöknek, hogy a vatikáni könyvtárban van egy Mátyás király kép amint könyvtárában foglalatoskodik, és van egy másik kép Ptolemaios királyról, aki 30 tudóssal a Szent írást fordítja. A festmények nagyméretűek, ezért le kellene kicsi­nyíteni azokat. Lenne festő, aki ezt megcsinálná. Kérdés, hogy a 30 tudóst együtt, vagy külön-külön fesse le? A festő csak akkor tud dolgozni, amikor a könyvtár nyitva van. Eszterházy 1776. november 15-én azt írta az ágensnek, hogy közis­mert, hogy miért kíván tájékozódni a nagy Mátyás királynak, vagy a vatikáni könyvtárban lévő közbenjáró szenteknek a képe felől. Ennek oka az, hogy „létesí­tett" Egerben egy könyvtárat, ennek mennyezetét festménnyel akarja díszíteni. Nincs tehát szüksége egy festészetileg teljesen kidolgozott képre, hanem elegendő ha a festmény csupán úgy van lerajzolva, hogy azon az ábrázolás mikéntje tükrö­ződik. Az ágens 1777. január 11-én kelt levelében arról tájékoztatta a püspököt, hogy több festővel tárgyalt a Mátyás király kép lerajzolása ügyében. A fő akadályt az jelenti, hogy a könyvtár csak bizonyos napokon van nyitva, a festők pedig 11 0 KISS Péter 2001. 231. 11 1 Idézi JÁVOR Anna 1993. 181. 11 2 JÁVOR Anna 2004. 141. 224

Next

/
Thumbnails
Contents