Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

messze laknak oda. Az ágens a lerajzolás helyett inkább a másolást javasolta. 1777. május 24-én azt írta Eszterházynak. hogy a velencei posta tisztviselője jelezte, a Mátyás király kép megérkezett Velencébe. A szállítási költséget kifizette Egerig, kéri jelezni ha megérkezett. Esterházy 1777. július 12-én írta az ágensnek, hogy megkapta a Mátyás király képet, de nem tudja felhasználni. Nem telt el három hét sem a sikertelen római próbálkozás után, amikor Esterházy 1777. augusztus I -jén levelet intézett a szatmári alespereshez, hogy amikor canonica visitatio során volt nála, akkor látott ott egy metszetet a tridenti zsinatról névmagyarázatokkal együtt, küldje el Egerbe mert meg akarja festetni a könyvtár mennyezetére. Két héttel később már tovább küldte Krackernak Aszódra azzal, hogy néhány személy neve is fel van tüntetve rajta, akiké pedig nincsen, azokra vonatkozólag kérdezze meg „P. Walter"-t".

m Antalóczi Lajos írta a freskóról: "Az egyházi és világi méltóságokat hierarchikus rendben és korhű ruhákban ábrázolja a kép. A bejárati ajtó felett Salmeron jezsuita szerzetest és hittudóst látjuk szónokolni... A szónokló hittudós emelvénye előtt két könyv, a Szentírás és Aquinói Szent Tamás Summa Theologicaja látható. A zsinati atyák asztalán ugyanis ez a két írás feküdt. A tanácskozás irányát és szellemét a Biblia és a Szent Tamás Summája határozta meg. Az emelvény előtt a német-római császár és a spanyol király díszruhás követe, Vegil de Quisiones márki (Luna grófja) foglal helyet, az asztalnál ülő személyiség pedig a zsinat titkára, Angelo Massarelli telei püspök. Salmerentól balra a felső sorban négy bíboros ül. A pápa megbízáséiból ok elnököltek a zsinaton, alattuk pedig a nagyhatalmak egyházi követei sorakoznak, köztük I. Ferdinánd magyar király küldötte, Draskovics György pécsi püspök is. A szószéktói jobbra, az alsó sorban a nagyhatalmak világi küldöttei, felettük pedig érsekek és püspökök, majd a szerzetesrendek vezetői láthatók. A megfestett személyek hosszú sora teljesen körülöleli a freskó alsó szegélyét, de ezt a sort a mennyezet négy sarkában négy jelenet töri meg, s az egész konstrukciót - mint egy hatalmas kupola - lezárja a Zach József nevéhez fűződő neogót-romantikus háttér. Az említett négy jelent közül három teológiai, egy pedig egyházfegyelmi kapcsolatban van a tridenti zsinattal. A szónok emelvényétől jobbra papszentelést látunk, balra pedig a Szent Szűz és a szentek tisztelete jut kifejezésre. A gyermekét tartó szűz képe fölött üvegkoporsóban egy szent nyugszik, kezében az üdvözültek jelével, a pálmaággal. Az Istenanya előtt egy koldus térdelve imádkozik, a mögötte álló lándzsás férfi pedig a művész, Kracker János Lukács alakja. A kompozíciótól balra a betegek szentségének kiszolgáltatása történik. E három kép mondanivalója teológiai tartalmú, a negyedik jelenet pedig a tridenti zsinat szellemében a könyvcenzúrának állít emléket. Az egyházi könyvcenzúra feladata volt megállapítani, 12

2 KISS Péter 2007. 241-242. vesd össze BAKÓ Zsuzsanna 2002. 225