Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
és három óraadó tanár volt a tagja. Az intézmény rendelkezett egy gyakorló irodával is, ami egyebek mellett 45 írógéppel, speciális asztalokkal, irattartó szekrényekkel stb. volt felszerelve. Ilyen az országban először Egerben létesült. Az intézmény rendelkezett egy 16 mm-es vetítőgéppel is, amelyet elsősorban a földrajz, a fizika és a kémia oktatásában hasznosítottak. Az intézmény államosítása dr. Lénárt János igazgatóságának időszakára esett 1948. június 16-án. 1949-ben az iskolát kiköltöztették a Líceumból a volt ciszterci gimnáziumba (ma Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium), ahonnan a leány felsőkereskedelmi iskolával történt összevonását követően a Klapka utcába került. 1923-tól a tanulók egyensapkát is viseltek amelynek színe kék volt, és az érsek engedélyével a Szmrecsányi nemzetség színei voltak rajta. Az iskola működési engedélyének megadásához az egyik feltétel a könyvtár létrehozása volt. Az iskola alapításakor az Egri Népújság egyszeri 7.000 k. összeget ajánlott fel az iskolai könyvtár kezdő állományának beszerzéséhez. Az iskolában működött Mária kongregáció, önképzőkör, a 294. sz. Eszterházy Károly cserkészcsapat, gyorsírókör. Wesselényi sportkör és egy 12 tagú vonós zenekar is. 1940. február 25-én megalakult az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola Végzett Tanulóinak Szövetsége. 9 4 Az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőség Az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc leverése után az állami iskolai felügyelet újjáélesztésével párhuzamosan az egyházmegyék is igyekeztek kidolgozni saját szabályzatukat. Egerben Bartakovics Béla érsek 1851-ben létrehozta az Egyházmegyei Tanoda Hivatalt, s meghatározta az egyházmegyei tanügy szervezetét és teendőit: a helyi iskola igazgatója továbbra is a plébános maradt, a kerületi tanfelügyelők az esperesek lettek. Az egyházmegye népiskolái fölött a főfelügyeletet a tanodahivatal látta el, melyet egy kanonok vezetett. Csak a hivatalnak volt joga a tanítók elbocsátására és a pályázat útján felfogadott tanítók megerősítésére. 1874-ben Samassa József érsek megszervezte az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, amelynek keretei megegyeztek a tanoda hivataléval, de részletesebben határozta meg a tanfelügyelőség feladatkörét, és az 1867-től szerveződő tanítói köröket is a tanfelügyelőségnek rendelte alá. A népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi 28. törvénycikk hatályossá válását követően az érsek 1877-ben újra szabályozta a tanfelügyelőség feladatkörét, meghatározta a hivatal szervezetét, 9 4 GYŐRY Ágnes - SAS Margit - dr. TÓTH Andrásné 1991. Ld. még A Líceum látogatói c. fejezet Kodály Zoltánra vonatkozó részét 213