Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

királyi várossá való válásáért. Ha megkapja ezt a rangot, akkor a városnak magának kell gondoskodni az iskola létesítéséről. Bár a Helytartótanács 1790-ben ismét próbálkozott a püspöknél, többet ekkor sem sikerült elérnie.

8

4 Az említetteknek voltak előzményei. Eszterházy 1773-ban - egy évvel a Líceumban való oktatás kezdete előtt - bevezette a rajzoktatást a Foglár-kollégiumban (ma angolkisasszonyok egri intézete) és azt a konviktusban lakó jogász hallgatók számára kötelezővé is tette. A kívül lakóknak tandíjat kellet fizetniük ha ide akartak járni. A püspök az oktatást Tischler Antalra bízta. Az iskola 1778 után jelentkezők hiányában megszűnt, mert ebben az esztendőben Budán az egyetemen is bevezették ezt a tantárgyat. Az orvosi iskolához hasonlóan az egri rajzoktatás is az első volt az országban. Pyrker János László érsek 1827. október 17-én néhány héttel Egerbe érkezése után írásban tájékoztatta Jánosfy János királyi iskolafelügyelőt, hogy Egerben rajziskolát szándékozik létrehozni. A városi közgyűlés megvitatta az iskola tervezetét és támogatta azt. Fenntartásához is hajlandó volt hozzájárulni, de kikötötte, hogy „ ezen fizetésbéli tárgy a városnak örökös terhére ne váljon. " Miután az érsekség részéről megtárgyalták és elfogadták a város ajánlatát, Pyrker felterjesztette iskola alapítási kérelmét. A Helytartótanács 1828. május 13-án adta meg a működéshez szükséges nyilvánossági jogot egyebek mellett azzal a feltétellel, hogy a rajziskola a líceumi főelemi iskolához tartozik az iskola igazgatójának a közvetlen felügyelete és a kerületi iskolafelügyelő ellenőrzése mellett. Az új iskola ugyancsak a Helytartótanács rendelkezése értelmében további intézkedésig a Líceumban került elhelyezésre. Mivel a céhek vezetői vonakodtak alkalmazottaiknak a rajzoktatásban való részvételétől, a városi tanács 1830-ban úgy határozott, hogy a mesterek „inasaikat minden kifogás nélkül tanulni elbocsájják, sőt kötelezzék. "

85 A rajziskola (a Schola Graphidis) első oktatója a szegedi Joó János lett, aki később az első egri újság elindítója is volt. Ót 1851-ben Türk János Antal Türk Frigyes édesapja követte tanári posztján.

8

6 Sugár István szerint később az iskolát az 1843-ban megvásárolt Kacsa nevű korcsma épületébe helyezték át. A líceumi elemi iskola és a tanítóképző intézet gyakorló iskolája A Líceumba, mint egyetemi épületbe, eredetileg nem terveztek és nem is telepítettek sem közép sem alsó fokú oktatási intézményt. Egerben II. József intézkedésinek 8

4 KISS Péter 2008. 8

5 SUGÁR István 1987. 105. 8

6 KISS Péter 2007. 261. 207