Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

következtében 1786-ban a király haláláig bezárólag megszűnt minden felsőfokú oktatás. Ennek az időszaknak a vége felé 1789 októberében Kazinczy Ferenc azt írta az épületről, hogy az szinte teljesen üresen áll, és csak a „Normális Oskola és néhány pap kong benne",

8

7 Alsó fokú oktatás úgy került a Líceumba, hogy Egerben nem építettek külön iskolaépületet a normaiskola elhelyezésére, hanem annak három osztályát a Líceum elkészültét követően ott helyezték el. Eszterházy 1799-ben azt írta, hogy a Líceumban „ tetszésem szerint elemi iskolák is működnek". 1852-ben Bartakovics Béla érsek letelepítette Egerben az angolkisasszonyok rendjét. Rendházként a Foglár-kollégium épületét kapták meg tőle. Az addig itt működő tanítóképző intézet a Líceumban került elhelyezésre. A tanítási gyakorlat alapvetően a líceumi 6 osztályú elemi iskolában történt az ezzel megbízott tanítóképző intézeti tanár utasítása szerint. A tanév utolsó hónapjaiban ennek az osztott iskolának a tanulóiból „egy kis osztatlan gyakorló-iskola állíttatott össze ", hogy a hallgatók ezen a téren is szerezhessenek tapasztalatokat. Szmrecsányi Lajos érsek volt az, aki rendelkezett a külön tanítóval rendelkező osztatlan gyakorló iskola felállításáról, amely az 1923/1924-es tanévben kezdte meg működését. Az intézet kéttagozatú, részben osztott elemi népiskola volt. 5. kép. A felújított elemi iskola 8

7 SOÓS Imre 1992. 24. 208