Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
A műszerek közül a legismertebb a már említett nagy fali kvadráns, amely Londonban készült 1780-ban Sisson műhelyében. „A falba épített márványlapra szerelt sárgarézből készült műszerrel a déli látóhatártól a zenitig lehetett megfigyelni a délvonalon áthaladó égitesteket. ...Csillagászati óra (készült John Arnold óraműves műhelyében, London, 1776). A fali kvadráns mellett található. A korabeli csillagászat másik fontos szakterülete a pontos időmeghatározás volt. Az 1776. évi beszerzéssel két Arnold óra érkezett Egerbe. (A másik az Országos Műszaki Múzeum raktárában található.)... A camera obscura (sötétkamra) egy egyszerű optikai eszköz.... Hell Miksa a Líceum lakóinak, valamint a püspök vendégeinek szórakoztatására tervezte, segítségével a város madártávlatból ismerhető meg. A berendezés fő alkotóelemei: egy kis csapóajtóval ellátott fémhenger, melynek belsejében egy 13x22 cm nagyságú síktükör és egy 14,5 cm átmérőjű, kb. 360 cm fókuszú sík-domború lencse található. A tükör fogaskerék-áttétel segítségével forgatható a lencse körül, a fémhengerrel együtt. A tükör billen és forog, lefelé vetíti a fényt a Sötétkamrában álló asztalra, ez által változik a bemutatandó látvány. A fehér hengert és annak körbefordulását a kis teraszi építmény tetején figyelhetjük meg " 4 A A csillagvizsgáló, mint a Líceum egyik nevezetessége, ha korlátozottan is, de látogatható volt bárki számára. Ennek mikéntjét is meghatározták a Líceum egészére érvényes „Szabályzatiban. A két világháború közötti időszakban ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „Az érseki líceumban a látogatók megtekinthetik... A második emeleten a múzeumnak összes gyűjteményeit. - Végül a toronyban a csillagvizsgáló legfelső emeletét (a csillagvizsgáló múzeumát csak tanulmányozás céljából szakférfiaknak szabad megnyitni). Hétfőn, a takarítás napján látogatókat a líceumba vezetni nem szabad... " 4 5 A díszterem (eredetileg vizsga- illetve vitaterem) Ennek a teremnek az alaprajza a könyvtárterem alaprajzával megegyező, de hossztengelyében a második emelet magasságában erkélyt építettek. Franz Sigrist 1780-ban kötött szerződést Eszterházy Károly püspökkel a díszterem kifestésére. Jávor Anna szerint „A könyvtárakban hagyományos freskótéma, a tudományok, a négy egyetemi fakultás bemutatását Eszterházy előrelátóan a líceum vizsgatermének mennyezetére szánta. " 4 6 A freskó néhány részletének meg4 4 A műszerek ismertetését Id. VASNÉ Tana Judit 2000. 4 5 KISS Péter 1986. 183. 4 6 JÁVOR Anna 2004. 141. 192
