Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
festéséhez metszet szolgált mintaképül. A jog, a teológia és a filozófia ábrázolásának esetében a bécsi udvari könyvtár ilyen tárgyú alkotásai voltak a mérvadók. A jogtudomány vázlatával elégedetlen püspök arra utasította a festőt, hogy egy alkalommal vegyen részt a hétszemélyes tábla ülésén. A földszinti falakon klasszicizáló vázák láthatóak. Ezeket Sigristnek a fia festette al secco technikával Zach József vázlatai alapján. Ugyancsak klasszicizáló stílusúak a fonadékdíszek az erkély és az ablakok mellvédmezőin. Az emeleti falsíkokat csüngő füzérdíszekkel díszítették. A mennyezeten a négy egyetemi fakultás van megörökítve. A freskó északi részén a jogtudomány ábrázolása látható: az Igazság szobra és egy a Corpus Jurist magasba tartó magyar ruhás férfi alakja között az emelvényen a Hétszemélyes Tábla ülését láthatjuk magyar öltözetű alakokkal. A bejárat fölötti részen a földmérés, a vegyészet, a csillagászat, a földrajz, a fizika egyes eszközeivel foglalatoskodó figurák képi megjelenítése került megfestésre. A déli boltszakaszon az orvostudományt jelképező jelenetek kaptak helyet: a hullaboncolás, a fogászat, a gyógyszerészet stb. ábrázolásai láthatóak. Az ablakok fölötti részen a Hittudomány jelképes alakjait festette meg a művész. A boltozat letompított sarkain Máté és Lukács, ill. János és Márk evangélisták alakja kapott helyet. 4 7 A helyiségről a reformkorban egyebek mellett azt írták, hogy az épület „nyugati részében a' tanuló ifjúság'próbatételeire készített nagy terem" található. A régi székesegyház lebontásától kezdődően a mai bazilika (akkor még csak főszékesegyház) 1837-ben történt felszenteléséig a díszteremben kápolna volt berendezve a diákoknak, mert a líceumi kápolna ugyanebben az időszakban a káptalani szentmisék megtartására szolgált. Az 1850-es évek első felében azt jegyezték fel róla, hogy „Az oratóriumhoz hasonló tudományos vitaterem kétemeletnyi magasság, tágas, nagyszerű. Boltíves mennyezetén szép és jellemző falfestésben láthatók a tanodai különféle felsőbb tudományok életnagyságú képviselői a múlt századbeli parókás világból. - E vitateremben olykor hangversenyek is tartatnak... " Az 1860-as évek második felében azt írták róla, hogy a Líceumban „az első emeleten van, még pedig a nyugati oldala közepén a... magas, úgynevezett vitatkozási terem, mely nevét onnan nyeré, hogy előbb az ünnepélyes vizsgákat ott szokták volt megtartani; " 4 8 Sajósy Alajos helybeli festőnek 1865-től kezdődően egy ideig a Líceumban volt a műterme és a következő esztendőben a díszteremben állította ki a kömlői templomnak készített Mária mennybemenetele c. festményét. 4 9 4 7 GARAS Klára 1955. 97-98. 4 8 KISS Péter 2008. 4 9 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 460. 193
