Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
küszöbszintje, 7 5 mely a palota folyosójának szintjéhez viszonyítva -2,35 méter mélyen van. 7 6 A feltárás során a nagyrészt törmelékrétegekből álló feltöltést a bástya és a bástya udvarának helyreállított szintjéig teljesen kitermelték. 7 7 A Tömlöc-bástya területén két középkori tornyot határoztak meg a feltárások eredményeként. Az egyik a ma is álló bástya nyugati részére lett helyezve, a másik a bástya udvarának keleti felén, közvetlenül a püspöki palota nyugati előterében lett azonosítva. Ez utóbbi torony feltárt falai láthatóak is (25. kép). A nyugatra eső maradványokat (16-18. és 20-23. képek) a XVI. századi felmérések alapján határozták meg toronyként, ill. egyúttal a XVI. század közepénmásodik felében kiépült bástya magjaként a kutatók. 7 8 A kora újkori alaprajzokon ugyanis e helyütt egy négyszögletes építmény olvasható ki (2-3. és 16. kép). Ezt kb. 8x8 méteres, átlós helyzetű, 1,20 méter vastag falú toronyként azonosították és az északi és nyugati várfalak csatlakozási pontjánál feltételezett falsarokhoz csatlakozva rekonstruálták. 7 9 A várfalak csatlakozási pontjánál a palota felől jövő fal nyugati végénél egy sarokarmírozást találtak, az armírozott sarkú fal építésének korát XIII-XIV. századinak határozták meg. 8 0 Elképzelésük szerint utóbb ehhez a 7 5 A Tömlöc-bástya feltárása voltaképpen azért indult meg, mert a palota pincéjében 1957 év végén felfedezték, hogy onnan egy ajtó nyílik nyugat felé, ám annak külső oldalát akkor még több méteres betöltés takarta. Az ásatás az ajtó külső oldalának megtalálása érdekében indult meg. A palota nyugati végződésének kérdéséhez és az ajtó datálásához lásd GIBER Mihály 2008b. 67-73. Az elérendő és elért szint korát Kozák 1964-es tanulmányában a XV - XVI. század fordulójára tette, mely szint egészen az udvar feltöltéséig, azaz a XVI. század közepéig volt használatban (KOZÁK Károly 1964. 225. és 231.). 1966-os dolgozatában már egyértelműen XVI. századi szintet említ (KOZÁK Károly 1966. 104.). 7 6 KOZÁK Károly 1964. 222. 7 7 KOZÁK Károly 1964. 231, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 97. 7 8 A Tömlöc-bástya a XVI. század közepén és második felében elvégzett kiegészítéseknek köszönhetően egy nyugati és egy északi, előbb fafödémes, utóbb boltozott ágyúteremmel és több, mint három méter vastag külső falakkal rendelkező védőművé vált. Az 1570 körűire teljesen kiépült kora újkori bástya egyszerre tudta ellátni az északi és a nyugati várfalak oldalazó védelmét, ill. biztosítani a vele északnyugatról szomszédos Földbástya felé az összeköttetést. A bástya két ágyúterme közül előbb az északi épült meg 1542-1548 között, Alessandro da Vedano vezetése alatt. Az itteni ágyúk a belső vár túlsó végén lévő - és Vedanóról elnevezett - Sándor-bástya ágyúival együtt a palota és az északi fal külső síkja előtti térséget tarthatták tűz alatt. A nyugati ágyúterem 1568-1572 között épült és a nyugati várfalat, valamint a Földbástyába vezető átjárót védte (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 94-95.). 7 9 KOZÁK Károly 1964. 226, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 96, KOZÁK Károly SEDLMAYR János 1972. 246. 8 0 KOZÁK Károly 1964. 228. Egyébként ez az a fal, melyet a vár eredeti északi falának véltek. Az elképzelés szerint ennek a falnak keletre eső szakaszát áttörve alakították volna ki a késő középkori püspöki palota, ill. korábban a palotát megelőző épület udvar felőli homlokzati falát (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 58., GIBER Mihály 2008b. 54, 14. lábjegyzet). 18
