Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

falhoz a XIV-XV. században épült volna hozzá nyugat felől az a fal, melyben rábukkantak egy XV. századra datált kulcslyuk alakú lőrésre (a falhoz: 20-22. képek).

8

1 A középkori építmény északkeleti oldalfalaként azonosították azt a szakaszosan ma is álló északnyugat - délkeleti irányú falat, melyhez a XVI. századi bástya északi ágyúterme hozzáépült (23. kép). A torony délnyugati falát értelmezésük szerint a későbbi építkezések során részben azokba belefoglalták, részben elbontották. A délnyugati fal maradványaként értelmezték a kulcslyuk alakú lőrést magába foglaló falat, mely a bástya déli oldalán helyezkedik el.

8

2 A nyugati ágyútermet kelet felől határoló fal csak az ágyúterem kialakításkor épült fel, de irányáról valószínűsítették, hogy valószínűleg párhuzamos a torony egykori feltételezett, a fennmaradt faltól egykor keletebbre állott délkeleti falával.

8

3 De ehhez a középkori építményhez tartozónak vélték/vélik a Földbástya ágyútermeinek és folyosóinak feltárásakor előkerült azon falakat, melyek egymással párhuzamosak és a Tömlöcbástya belsejében azonosított épület folytatásának tűnnek.

8

4 A torony egykori funkciójával kapcsolatban felmerült, sőt igen régóta elterjedt nézet, hogy kaputorony (sőt barbakán!) lett volna.

8

5 A feltételezett kaput/kaputornyot/barbakánt a XIV-XV. századra datálták.

8

6 8

1 KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 246. A Tömlöc-bástyát délről határoló várfal északi oldalának homlokzati rajza a kutatók által feltételezett periódusok feltüntetésével: ÁN 1963. 11. sz. rajz - jelen dolgozat 20. kép. A rajz meglehetősen elnagyoltan mutatja a falazatot, a különböző korszakból származó falszövetek elkülönítésére nem is igazán használható. Erre csak ásatási fotón van lehetőség: ÁN 1964. IX. tábla, 1. kép - jelen dolgozat 21. kép. A falon ma már kevesebb jelenség figyelhető meg, mint az ásatási fotón, ugyanis helyreállításkor csaknem egységes, bár az egyes falazatok határvonalát többé-kevésbé feltüntető falszövetet alakítottak ki (22. kép). Erre lentebb még visszatérek. 8

2 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 96. KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 246. 8

3 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 96. Bár megjegyezném, hogy ennek a feltételezett középkori keleti toronyfalnak a maradványai nem kerültek elő. 8

4 KOZÁK Károly 1966. 101-102, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 255. 8

5 KOZÁK Károly 1966. 99, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 246. Kozák Károly a feltételezett torony északkeleti falánál a palota padlószintjéhez viszonyítva 8 méter mélyen egy falmaradványra bukkant, melyet a kaputorony egykori támpillérével azonosított (ÁN 1964. 9, és uo. 3. sz. rajz.). Kárpáti János is kaput rekonstruált erre a helyre, mely szerinte az Ó-kapunak a XVI. századi felmérésekből ismert alaprajzával mutat azonosságot, jóllehet a Tömlöc-bástya helyére lokalizált általa barbakánnak nevezett kaput a XIV. századra tette (KÁRPÁTI János 2004. 61., továbbá 65. oldalon 9-es ábra). Pataki Vidor az írásos forrásanyag feldolgozása során megnevezett egy kaput a vár északnyugati sarkán az 1508-as várleltárral kapcsolatban (PATAKI Vidor János 1961. 25-26.). Azonban jómagam nem bukkantam északnyugati kapu név alatt szereplő építményre, de pl. Nagy Géza Balázs is csak három kaput ismer a számadáskönyvek alapján és ezek közül egy sem viseli az északnyugati nevet (NAGY Géza Balázs 2004. 170.). 8

6 KOZÁK Károly 1964. 228, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 246, KÁRPÁTI János 2004. 61. 19