Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

folytatása. Eger város kultúrpolitikai bizottsága 1946-ban azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Hittudományi Főiskolának és a Jogakadémia Karnak bölcsészkarral való kiegészítéséért s ezzel együtt egyelőre 3 karú tudományegyetemnek a megszervezéséért. Gyomlai László röpiratot készített a katolikus egyetem érdekében, de terjesztését Czapik Gyula érsek leállította. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946. VII. 20-án Czapik érsek javaslatára elfogadta, hogy az Egri Érseki Jogakadémia Magyar Katolikus Jogi- és Államtudományi Kar néven a püspöki kar fennhatósága alá kerüljön. A tanári kar által kidolgozott új tanulmányi és vizsgarendet a vallás- és közoktatásügyi miniszter még 1946-ban tudomásul vette. 1946 szeptemberében az érsek megbízta Tóth József egri jogakadémiai tanárdékánt a tervezett egyetem szervezeti szabályzatának elkészítésével. 1947-ben az egyetem anyagi alapjainak előteremtésére létrehozták a Katolikus Egyetem Barátainak Egyesületét, az egyéb feladatokra pedig a Katolikus Egyetemi Bizottságot. A katolikus egyetem gondolatának népszerűsítésére, az egri római katolikus egyházközségek szervezésében 1947-ben Katolikus Egyesületi Napokat rendeztek Egerben. A püspöki kar 1947 februárjában Czapik Gyula érsek javaslatára elhatározta, hogy Egerben a jogi oktatás kiegészítésével Szt. István Tudományegyetem néven katolikus egyetemet létesít. A szervezés során felvetődött az orvosi kar megszervezése is, de az a szükséges feltételek hiányában kimaradt a tervből. Az egyetem szervezéséről 1947 májusában a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal is megkezdődött az egyeztetés, de a kormány Ortutay Gyula miniszter támogató javaslata ellenére elutasította azt.

2

2 A Líceum rövid építéstörténete és az épület 1950-ig Nemcsak a felsőfokú tanintézet gondolata, hanem annak első épület terve is Barkóczy Ferenc püspök nevéhez fűződik. 1761-ben a főpásztor utolsó egri évében felmerült annak szükségessége, hogy a teológia és a bölcseleti kurzus hallgatóinak részére új tantermekről, a tanárok részére pedig lakószobákról gondoskodjanak, mert lassan kiszorultak a szemináriumból. Mivel a jogi iskolának ekkor még nem voltak helyproblémái, a püspök csak a teológiai és filozófiai oktatásból álló Püspöki Iskola elhelyezéséhez szükséges tervezéssel bízta meg bécsi építészét Gerl Józsefet. Barkóczy azonban 1761-ben elkerült Egerből, mert Mária Terézia esztergomi érsekké nevezte ki. 2

2 KISS Péter 1996a.; KISS Péter 2007. 75-78. 183