Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Gerl 1761-ben Vácra utazott az akkor még ott püspök Eszterházy Károlyhoz, aki kiegészítette Barkóczy elképzeléseit. Ekkor került be az épület tervébe a csillagásztorony és a nyilvános könyvtár. Gerl az 1762. október l-jén Egerben tartott konzisztóriumi ülésen kapott megbízást az egyetemi épület terveinek kidolgozására. Ez az első elképzelések szerint még csak egyemeletes lett volna. Két héttel később azonban 1762 októberének közepén a joghallgatók épülete, vagyis a Foglár-kollégium (ma az angolkisasszonyok intézete) életveszélyesen megroskadt, ezért a tanítást azonnal be kellett szüntetni. Az új helyzetben olyan döntés született, hogy a joghallgatók előadótermeit is a tervezett egyetemi épületen belül kell biztosítani. Az épület alapozási munkái 1763 márciusában kezdődtek. Eszterházy 1763. október elejétől október 16-ig Bécsben tartózkodott. Gerllel folytatott itteni tárgyalásai során az előadótermek boltozata és a főtető ügyében észrevételt tett, majd arra utasította, hogy emelje magasabbra a második emeletet, és erről, valamint a tetőzetről is készítsen új rajzokat. A püspöknek ez az igénye abból fakadt, hogy az épület telke a vele szemben lévő dombon álló székesegyházhoz viszonyítva nyomasztó mélyedésben feküdt. Gerl és a püspök kapcsolatában törés következett be, mert az emelés mértékében valamint az előadótermek boltozatának dolgában összekülönböztek. Eszterházy azért is megsértődött, mert Gerl helyteleníteni merte az egyszer már véglegesen jóváhagyott tervek menetközben való átalakítását. Ez a bécsi találkozó azt az elhatározást erősítette a püspökben, hogy az építkezés második évétől kezdődően Fellner Jakabot bízza meg a munka folytatásával. Nagyra értékelte Fellner képességeit, akiről 1763 júniusában így nyilatkozott: ,,Magyar Országban tatai építő mesterhez fogható nincsen, és ha Bécsbe vagyon-e kérdéses. " Miután Eszterházy Gerltől megvált, 1764. március 2án Fellner Jakabbal kötötte meg a szerződést ,,a már megkezdett egyetem és püspöki rezidencia " valamint a püspöki uradalom területén ezután indítandó építkezésekre. Ezt a szerződést a püspök azonban már egyedül kötötte meg, kihagyva belőle a káptalant. Nem történt meg Fellner rajzainak olyan formai elfogadása, kivitelezésük kötelezővé tétele mint Gerl esetében, mert a püspök óvakodott attól, hogy az új építésszel szemben is kötelezettséget vállaljon erre vonatkozólag. Fellner azonban csak 1765. április 5-e után állhatott munkába, amikor Gerl a szerződését a püspök megbízottjával folytatott tárgyalások után visszaadta. Fellner általában Gerl alaprajza és tervei szerint dolgozott, csupán a három középrilazit boltozatrendszerét és a főhomlokzat ornamentikáját dolgozta át, valamint bővítette az ablak és ajtó méreteket, valamint a sötétkamrát. Fellner évente csak 2-3 hetet töltött Egerben, a kiviteli rajzokat Tatán dolgozta ki. A kivitel egyes részleteit ezután maga Eszterházy írta elő, építészére bízva a műszaki szempontú tervezést. Fellner 1780-ban bekövetkezett halála után pallérja Grossman József vette át a munkálatokat, amelyek 1782-ben fejeződtek be. 184