Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

behozatalához szükséges alapokat is megszerezzem", vagyis Eszterházy egy teljes négy fakultásos egyetemet szeretett volna létrehozni. A királynővel folytatott tárgyalásai során azonban semmire sem kapott ígéretet, hanem az uralkodó kiadta Barkóczynak véleményezésre a kérelmet, aki azonban az említett előzmények után nem javasolta az állami elismerés megadását. Eszterházy azonban nem adta fel tervét. Miközben épült az egyetem céljára tervezett Líceum, 1769. november 25-én megnyílt Egerben az első magyarországi orvosi iskola, megelőzve ezzel a később Budára áthelyezett nagyszombati egyetemet.

1

7 Eszterházy 1773-ban bevezette és a konviktusban lakó jogászok számára kötelezővé tette a rajziskolát, de 1778 után jelentkezők hiányában megszűnt. Az orvosi oktatáshoz hasonlóan az egri rajztanítás is az első ilyen kezdeményezés volt az országban. A következő rajziskola csak 1778-ban létesült Budán. Az orvosképzés lehetőségétől már korábban rendelettel megfosztott egri Püspöki Iskolának

1

8 az 1777-ben megjelent Ratio Educationis adta meg a szervezeti formáját. Eszterházy az éppen ebben az esztendőben kinevezett első könyvtárost is a püspöki líceum - és nem az egyetem - nyilvános könyvtárának könyvtárosává nevezte ki. Az 1784. május 10-én kiadott helytartótanácsi rendelet értelmében jogi és filozófiai oktatás csak az egyetemen valamint a királyi akadémiákon folyhatott, így az 1783/84-es tanév végével ezek tanítása Egerben megszűnt. A papképzés ekkor még megmaradt olyan formában, hogy 1784-től Egerben generale seminarium működött. 1786-ban azonban a felsőbb hatalom ezt is felszámolta, így ekkortól az egri kispapok is Pesten tanultak. II. József 1784. október 18-án Egerbe látogatott. Eszterházy a vele való tárgyalás során azt javasolta, hogy a Budáról Pestre áthelyezett és ott helyhiánnyal küszködő egyetemet ideiglenesen helyezzék át Egerbe, de az uralkodó elutasította azt. II. József halálát követően a püspök 1790. október 8-án adta ki rendelkezését a líceumi iskolák újraindítására vonatkozóan. Ez a helyi intézkedés azonban semmit sem jelentett a Líceum állami elismerésének és működésének engedélyezése szempontjából. Eszterházy a már említettek ellenére sem adta fel immár több évtizede megvalósíthatatlan tervét az egyetemi rangról. Ezt támasztja alá az 1790ben Zemplén vármegyéhez intézett levele: "Minémű épületet tettem Eger Várossában, s mi végre tettem légyen azt? Nem szűkség magamnak mondanom, mert ha én hallgatok is, mind a tkes ns Vármegye, mind akar ki más, reménlem megisméri: mind azon által tsak ugyan nem tagadhatom hogy valamint azon épületnek felálításával, és az Oskolának bé hozásával az vala legfőbb czélom, es 1

7 Ld. Az egri orvosi iskola c. részt 1

8 Ld. Az egri orvosi iskola c. részt 180