Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Kívánságom, hogy az tanuló iffiak idővel az ottan vett tudományokat a Köz Jónak előmozdítására és Kedves Hazánknak hasznára s boldogulására velem együtt fordíthassák, ...így tehát Novembernek első napjátúl fogva taníttatni fognak Egerben a leg Szükségesebb Tudományok, mellyek taníttattak ennek előtte is ugy mint Theologia, Philosophia, és a Magyar Törvény; ... Mind azonáltal ha tsak ugyan az Haza szükségesnek fogja állítani, hogy a fellyebb említetteken Kívül főbb egyébb Tudományoknak is légyen Eger Tanító helye, kivált az én főkormányzásom, és vigyázásom alatt... örömemre lészen ha ezzel is Hazámhoz való szeretetemet meg bizonyíthatom... "

I

9 Mivel Eszterházy levelében említés történik a teológiai, a filozófiai és a jogi oktatás visszaállításáról is, az "egyébb Tudományoknak" a tanítása alatt csak a korábban már megvalósult orvosi iskolát, vagyis a teljes négy fakultásos egyetemet érthetjük valamint az egyszer már bevezetett de megszűnt rajzoktatást. A püspök levelében a "kivált az én főkormányzásom, és vigyázásom alatt" megfogalmazás azt mutatja, hogy Eszterházy ekkor még nemcsak az egyetem megvalósulásában reménykedett, hanem abban is, hogy az az eredeti tervének megfelelően az ő irányításával, felügyeletével működhet majd. Amikor 1763-ban kérelmezte az egyetemi rang megadását, akkor a császári udvar éppen ezt látta veszélyesnek a maga számára. Eger távol esik Bécstől, ezért nehezen ellenőrizhető. Ilyen helyzetben nem szerencsés az egyetemi rang megadása egy Eszterházy típusú személyiség felügyelete alatt működő intézménynek. 1790-ben Hajnóczy József országgyűlés elő terjesztendő javaslatainak egyike az volt, hogy helyezzék át az egyetemet Budáról Egerbe. A Líceumban folyt oktatás 1790-ben saját hatáskörben történt újraindítása azonban még időben és működési feltételekben is eltért a később már államilag elismerttől. Egy hosszas levelezést követően csak 1792. december 28-án kapta meg a nyilvánossági jogot a működéséhez, s ekkor lett államilag elismert intézmény, miután Eszterházynak és a helytartótanácsnak sikerült megegyeznie a működés valamennyi feltételében. Az állami elismerésnek az elnyerését követő hónap végén 1793. január 31-én ezt írta a püspök Orczy József főispánnak: "Azon örvendezése a Mltgos Urnák, mellyel utóbbi levelében az Egri Lyceumnak vissza állításárul, egyszersmind pedig annak díszérül és hasznárul jelentett, annyival nagyobb vigasztalásomra szolgál, mennél jobban tapasztalhatom abból is, hogy azon Líceumnak költséges felépítésével kívánt czélomat elérhettem. Nem is kívánok én egyebet, hanem hogy Hazám fiai és azok között az. én pajtásaim is azon iskola házat a szükséges tudományoknak megszerzésében hasznokra fordíthassák. "

2

0 1

9 Idézi KISS Péter 2001.243-244. 2

0 Idézi KISS Péter 2001.244.; KISS Péter 2004a.48. 181