Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Kiss Péter AZ EGRI LÍCEUM AZ EGYETEMI GONDOLATTÓL A „MAGYAR ATHEN" JELKÉPÉIG (1754-1950) Eger belvárosában olyan épületek is láthatóak, amelyek a XVIII-XIX. században országos jelentőségű művelődéstörténeti momentumok színhelyei voltak. Az angolkisasszonyok gimnáziumának helyet adó épület elődjében működött 1754-től az ország másodikként - Erdélyt is figyelembe véve a harmadikként - alapított jogi iskolája (1740), az első magyar orvosi iskola (1769), az első magyarországi rajzoktatás ( 1773) és ez az épület adott helyet 1828-tól az alapítás évétől kezdődően az első magyar nyelvű tanítóképző intézetnek. Mind a négy kapcsolódik a Líceum épületéhez is, ezért tanulmányunkban mindegyikkel foglalkozunk. Az érseki palota déli szárnya volt az első eleve képtár céljára építetett épület(rész) Magyarországon. Ebben volt látható Pyrker János László érsek képtára, amelyet 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Ekkortól kezdődően a gyűjtemény 1844-ben történt Pestre elszállításáig Egerben volt látható először a Magyar Nemzeti Múzeum képtára,

1 amelyet a maga korában a nemzet képtárának illetve a nemzet kincsének is neveztek.

2 A gyűjtemény bejárata fölé az érsek 1836 novemberében egy feliratot készíttetett, amely tudatta, hogy itt a „A nemzeti musaeum'képtára" látható. Ezen épületek sorába tartozik a Líceum is, ahol 1774-től a megszűnéséig működött az említett jogi iskola, 1793-ban történt megnyitása óta itt áll az olvasók 1 A szakirodalomban nem egységes az Egerből történt elszállítás időpontja. KISS Péter 1987-ben az 1844-es, Löffler Erzsébet 2002-ben Lengyel László pedig 2008-ban az 1845-ös évet jelölte meg helyesnek ennek dátumaként. Ld. KISS Péter 1987a. 134.; LÖFFLER Erzsébet 2002. 79. és LENGYEL László 2008. 7. Sugár István 1987-ben a Pyrker emlékkönyvben azt írta, hogy „Kiss Péter kutatásai tisztázták, hogy 1844-ben - nem pedig, mint eddig tudták, 1845-ben - szállították el a képeket Pestre..." ld. SUGÁR István 1987. 102. Löffler Erzsébet 2008-ban úgy fogalmazott, hogy Kiss Péternek ez a tanulmánya - amely olvasmány az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - „tisztázta a képtár elajándékozásának valós okait, az elajándékozott festmények számát, az Egerből történt elszállítás addig tévesen ismert időpontját, és számos korábban ismeretlen adatot közöl a képtár történetére vonatkozólag." ld. KISS Péter 1987a. és LÖFFLER Erzsébet 2008. 16. 2 ANTALFFY Gyula 1982. 388.; FEJES Mihály 1839. 49. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 175