Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
rendelkezésére a Főegyházmegyei Könyvtár, amely hazánk harmadik nem pedig második nyilvános könyvtára volt, a Líceumban valósult meg az első magyarországi nyilvános és állandó festménykiállítás (1812-1819), 1852-től itt működött a szintén említett első magyar nyelvű tanítóképző intézet, és itt jelent meg az első magyar nyomdai szaklap ( 1865). A város művelődéstörténetében a felsoroltak mellett másért is fontos szerepe volt az épületnek. Az említetteken kívül egyéb tanintézetek is működtek benne, itt volt Eger első múzeuma és első nyomdája is, és a művelődés több más szegmensének is helyet adott. Az épületben elhelyezett oktatási intézmények pedagógusai több területen is tevékenyen közreműködtek a város szellemi életében. Egyebek mellett részt vállaltak a helyi lap szerkesztésében, és idővel évről évre előadássorozatokat tartottak a város földműves és iparos társadalmának. Ennek az írásnak a szerzője 2009. január 8-án azt javasolta az Eszterházy Károly Főiskola rektorának, hogy az intézmény vállalja fel egy olyan kötet kiadását, amely új kutatási eredmények közreadásával összefoglaló jelleggel ismertetné a Líceum múltját. A jelen tanulmány korábbi és újabb saját kutatási eredményekkel kiegészítve próbálja meg összegezni az elmúlt több mint egy évszázad legfontosabb Líceumtörténeti eredményeit. Az épület és a benne működött intézmények, egyesületek stb. múltjának kutatása sok ismeretlen adattal és érdekességgel szolgált mint pl. Ybl Miklós tervezőmunkája, Kodály Zoltán részvétele az épület udvarában rendezett kórustalálkozón, Gárdonyi Géza könyvvásárlása az érseki könyvtárból, eredeti Munkácsy Mihály alkotások kiállítása az épületben stb. Itt kerül először publikálásra az az adat is, hogy az Egri Főegyházmegyei Könyvtár nem a második, hanem csak a harmadik nyilvános könyvtár hazánkban, hogy a könyvtárból mely könyvek illetve a csillagvizsgálóból mely eszközök kerültek bemutatásra 1896-ban az ezredéves kiállításon stb. Több (rész)téma is kimaradt a tanulmányból (pl. emléktáblák, iskolai könyvtárak stb.) mert a terjedelem a téma sokrétűsége miatt ezek ismertetése nélkül is számos kényszerű helyzetet teremtett. A Líceum múltjának széleskörű kutatásokon alapuló feltárása és közreadása az épületnek illetve az abban működött intézményeknek Eger történetében játszott számottevő szerepe miatt is hasznos és szükséges lenne. A szerző először 198l-l982-ben a szakdolgozatához kutatott a Líceum múltjára vonatkozó levéltári adatok után, amelyben elsődlegesen a város első múzeumának az Egri Érseki Líceum Múzeumának történetét dolgozta fel. Később ennek teljességre törekvő ismertetése lett első tanulmánya, amely a Dobó István Vármúzeum 1986-ban megjelent évkönyvében látott napvilágot. 3 3 KISS Péter 1986.; A szakdolgozat egy példánya a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban található meg. 176