Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
elfalazták volna a kapu nyílását is (ti. a falfülke által meghatározott külső falsík kialakításával). 5 7 Jóllehet a feltáráskor készült fénykép (31. kép) is mintha ezt látszana erősíteni, de ebben az esetben megszűnt volna az ezen a területen áthaladó közlekedés is. Kérdés, hogy akkor kik csodálták volna meg a püspök címerét, ha a várba vezető út máshova került? Talán inkább arról lehet szó, hogy a kaput általunk egyelőre nem ismert újabb homlokzati kialakítással látták el, de a rajta keresztül történő áthaladás megmaradhatott (címereket, feliratokat csak használatban lévő kapu fölé van értelme készíteni). A kapu elfalazásával csak az 1540-es években számolhatunk - a jobban védhető és bástyaként is nagyobb védelmet nyújtó Varkoch-kapu nyilván az ekkor megszüntetett, de addig is használt déli kapu szerepét vette át. A fa kapu (porta lignea) vár egyetlen olyan kapuja, melynél biztosan össze tudjuk vetni régészeti és írott forrásokat. A fegyverek 1508-as összeírásakor említik ugyanis a Szent István-templomnál lévő fa kaput, ahol öt bombarda szolgált ekkor („In porta lignea apud Sanctum Stephanum bombarde quinque"). 5 8 Minthogy a Szent István-templom az északi várfalhoz közel helyezkedett el, 5 9 a kapu az északi falon kereshető - és található. Csekély maradványai a kőtár északnyugati sarkánál vannak (9. kép „PL" és 10. kép). Az új kőtár építése miatt végzett 1968-1971 közötti feltárások során kutatták először, 6 0 majd 1984-ben 6 1 és legutóbb 2002-ben vizsgálták meg. 6 2 Az egykor itt állt kapu pontos megjelenéséről szinte semmit nem tudunk, bár nyilván nem ok nélkül kapta a fa kapu nevet. 6 3 A kapunak egyébként eredeti helyén megmaradt és ma is látható két szárkövének alsó része. 6 4 A kapu szélessége előkerült keretkövei alapján 2,50 méter volt. A szintviszonyok vizsgálata alapján kiderült az is, hogy a belső kapuív mintegy 70 centiméterrel alacsonyabban fekszik a külsőnél. A középkori járószintet sikerült elérni a kapuban, de a kapu külső 5 7 Sedlmayr János összefoglalásában felvetette, hogy a kapu befalazására már a Hippolit-címer elkészülésekor sor kerülhetett. Perdöntőnek tartotta, hogy a címer a kapu és a kapualj befalazásához tartozó egységes falszövetű falazaton helyezkedik el. A helyzet furcsaságát viszont így abban látta, hogy a fülkében ábrázolt címcrek nem elzárt kapukhoz szoktak tartozni. SEDLMAYR János 1969, 1. Hozzátehetjük: valóban elég szokatlan lenne címer kifüggesztése egy olyan kapunál, amit nem használnak. 5 8 HIPPOLIT 1500-1508. 343. 5 9 A templomhoz: GIBER Mihály 2008a. 46-49. 6 0 ÁN 1969. ÁN 1971. 6 1 ÁN 1984. 5, 20, 24, 27, 29. és 32. oldalakon. Az 1984-es dokumentációban „a kőtárépület melletti nagy kapunak nevezték". Fotói: ÁN 1984. 63. és 66-69. táblák. 6 2 FODOR László 2003. 6 3 Nagy Géza Balázs szerint a fa felépítményről kapta a nevét a kapu. NAGY Géza Balázs 2004, 171. 6 4 A két szárkő alapján is gondolható, hogy a kapunak csak felsőbb szintje épülhetett részben vagy egészben fából, ami alapján a nevét kapta. 15
