Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
oldala előtti szintviszonyokat a középkort követő korok átalakításaival járó tereprendezései miatt nem sikerült pontosan meghatározni 6 5 A kapu kormeghatározása meglehetősen esetleges. Mint láttuk 1508-ban említik, tehát ekkor állt, de több említése pillanatnyilag nem ismert. Építésének pontos ideje nem ismert, de előző cikkemben az északi falnál állt épületek tárgyalása során már említettem azt a feltehetőleg kétosztatú házat, mely a kis kapu belső oldala előtt állt (9. kép). A ház a kapu használata idején már biztosan nem létezett, hiszen megléte akadályozta volna a kapu forgalmát. Láttuk azt is, hogy a kapu belső oldala előtt egy törmelékrétegben több Zsigmond-kori pénzt is találtak. Ha a törmelékréteg a kétosztatú ház pusztulásából származott - amit a dokumentációk hiányosságai miatt talán már sohasem fogunk megtudni - mondhatnánk, hogy a kapu a XV. század első felétől (?) egy évszázadon át lehetett használatban. 6 6 Tudjuk azt is, hogy a kapu az északi várfal belső rétegéhez kapcsolódott, 6 7 az viszont nem derül ki, hogy egyidős vele vagy utólagos kialakítású, bár a fenti logika (a kétosztatú ház elbontása után létesült) alapján inkább az utóbbi valószínűsíthető. A várfal legkorábbi rétegét/rétegeit a XIV-XV. századra szokás keltezni. 6 8 Mindezek alapján annyit mondhatunk, hogy a fa kapu a XV. században, főleg a század második már biztosan létezett. A XVI. század közepén, így például az 1552-es ostrom idején már nem találkozunk vele. Valószínűleg az északi várfal vastagításakor zárták el és bontották vissza. Funkcióját tekintve felmerült, hogy esetleg a vár temetőjébe vezetett volna, 69 de ez valószínűtlen, hiszen a késő középkori temető a váron belül volt a székesegyház késő gótikus szentélyének északi oldala táján. 7 0 A kapu a város felé biztosíthatta az összeköttetést, ill. nagyobb egyházi ünnepek idején a körmenet itt vonulhatott le a városban lévő templomokhoz. 7 1 A Tömlöc-torony kérdése A Tömlöc-tornyot évtizedek óta a ma is álló, XVI. század közepén és második felében, több szakaszban kiépített Tömlöc-bástya helyére szokás lokalizálni (16-25. 6 5 FODOR László 2003. 229. 6 6 A kapu és a ház viszonyához lásd: GIBER Mihály 2008a. 51-53. és 56-57. 6 7 Jelentés 1986. 2, Jelentés 1987. 2. 6 8 FODOR László 2003. 228. 6 9 FODOR László 2003. 229-230. 7 0 NAGY Géza Balázs 2004. 171-172. 7 1 Például az Úrnapi körmenet során a papság és a hívek végigjárták a vár és a város templomait. DOBSZAY László 2000. 338, KANDRA Kabos 1905. 21 (XXI), KOVÁCS Béla 1987. 81. A körmenetet a szentmise után tartották. 16
