Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
megerősítik, hogy a középkori szint a helyreállításkor kialakított szint alatt van, hiszen az ülőfülkék padkája alig 15-20 cm-rel lehet a mai járószint fölött. A kapu fafödémes része fölött egy lapos ívű dongaboltozatos, kis belmagasságú helyiség található. A címerkép bemutatásánál említett lőrés ebből a helyiségből néz déli irányba. 5 1 A XVIII. századi felmérések szerint a toronynak még az újkorban is két további szintje volt. 5 2 A torony nyugati oldalának felső szintje magasságában mindenestre sikerült feltárni egy ajtó küszöbét, mely feltételezés szerint a torony helyiségei és a déli várfal gyilokjárója közti összeköttetést szolgálta volna. 5 3 A torony északi, udvar felőli homlokzatán (35. kép) későbbi falvastagításból kibontva egy konzolsor 6 tagja vált láthatóvá, melyeken a fedkövek is helyükön voltak igaz, némelyikük törött állapotban. 5 4 A torony pontos építési ideje nem ismert. Korábban a kutatók a kapu építését mindenképpen utólagosnak vélték a déli várfalhoz képest, ebből következőleg a déli várfal XIII. század második felére feltételezett építése miatt a kapu korát a XIV-XV. századra tették. 5 5 Kapuként legfeljebb 1542-ig, a Varkoch-kapu felépüléséig használták, a tornyot viszont egészen a XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig. Az épület felső szintjeinek visszabontására ez után került sor. Középkori képét a fentiek alapján úgy határozhatjuk meg, hogy egy négyszögletes alaprajzú, négyszintes torony volt. Legalsó szintje (a kapualj) fölött további három szint helyezkedett el. Eredetileg csapórács védte a kaput, felvonóhidas, farkasvermes megerősítéséről, egyéb a kapu előterében álló küldő védőműről nincs tudomásunk, bár valószínűsíthető, csak éppen az is lehet, hogy ennek régészeti feltárása nem történt meg. 5 6 Az sem tudható, hogy vajon a kapualjat ezen felül akár kétszárnyú kapuval is elzárhatták-e a csapórács belső oldalán vagy sem. Hippolit püspök idejében egy címerrel ellátott falfülkét alakítottak ki a kapu külső, déli oldalán, elzárva ezzel a csapórács hornyát. Felvetődhetne, hogy már ekkor 5 1 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 89. Sedlmayr szerint eredetileg a torony helyiségei fafödémesek lehettek és csak utólag kaptak boltozatot. SEDLMAYR János 1969. 3. 5 2 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 88. 28. kép. 5 3 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 90. 5 4 ÁN 1959. 22-23, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967, 92-93 és KÖH Fotótár 52655 (1960. szept.). A konzolsor feltárásakor a falból festett és faragott köveket is bontottak ki. ÁN 1969, 5-6 és 64. 5 5 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 93-96, SEDLMAYR János 1969. 1. Bár hozzátenném: a szerzők ugyanebben a cikkben nem tartották kizártnak a déli várfal XIV. századi eredetét sem (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 108. és 115.). 5 6 1966-ban a külső déli várfal középső szakaszán falomlás történt. Az ezt követő földmunkák során a középkorra tehető falmaradványokra bukkantak a déli várkapu előtti térségben, azonban régészeti feltárásra nem, csak megfigyelésre és felmérésre került sor. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 93. és uo. 95. oldalon all. ábra. 14
