Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

országhoz. E pontokban foglaltak egyike sem volt túlzó vagy éppen forradalmi.

56 Mégis elmaradt az érdemi tanácskozás. Ugyanis Rákóczi mindent ahhoz kötött, „hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét" érjen el.

5

7 Azonban ezt Bécs nem fogadta el. A sikertelen gyöngyösi tanácskozás után Rákóczi március 29-én visszatért Egerbe. Folytatta a vár ostromát. Közben Rákóczit Egerben személyes meglepetés érte. Gr. Forgách Simon császári tábornok (Gyöngyös részbirtokosa) felajánlotta neki a szolgálatát. Rákóczi és Bercsényi után Forgách a harmadik helyre került a szabadságharc vezetői között;

5

8 általa tovább erősödött a szabadságharc nemesi vezetése. Forgách az egri vár ostromát abbahagyta. Mivel a védőjét, Zinzendorfot régebbről ismerte, egyezkedni kezdett vele a vár átadásáról. Április 16-án meg is egyeztek: Ha nyolc hónap alatt a felmentéséhez Habsburg csapat nem érkezik, a vár Rákóczié lesz. (Ez decemberben be is következett, és a császáriak szabad elvonulása 1705. január 2-án elkezdődhetett.

5

9) Egerből Rákóczi gr. Forgách kíséretével 1704. április 19-én (Jász)árokszálláson, 20-án Jászberényen át a Duna felé vonult, hogy a veszélyeztetett Dunántúlt megerősítse. Azonban június 27-én a tervén módosítva a solti táborából délre vonult, hogy a rác (szerb) gyilkoló és fosztogató fegyvereseket megfékezze. Aztán körülzárta Szegedet, de nem ostromolta meg annak várát, mert felszabadítása esetén a temesvári pasa tartott rá igényt.

6

0 Már május 18-án, a solti táborban Széchényi érsek újabb béketárgyalási javaslattal állt Rákóczi elé, amelyet június 26-án megismételt. A fejedelem elfogadta a tárgyalási lehetőséget, és augusztus 16-án el is indult Szegedről Gyöngyösre, az értekezlet kiszemelt színhelyére. Közben két jelentős hír érkezett hozzá. Rákóczit még Szegeden futár értesítette arról, hogy a gyulafehérvári országgyűlés július 8-án erdélyi fejedelemmé választotta.

6

1 Ez O és a szabadságharca 5

6 MÁRKI Sándor 1907. 327. Vö még: MÁRKI Sándor 1910. 36. SEREG József 2001. 59. 5

7 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 121. A garanciára vö.: WINDISCH, Karl Gottlieb 1784. 471. Hivatkozik Wagner, Franciscus: História Leopoldi Magni I-II. köt. Augsburg, 1719-1731 5

8 HECKENAST Gusztáv 1984. 348. Lehet, Forgách az ifjabb király, József tudtával állt át, hogy a kuruc táborban az érdekeit képviselje. Forgách azonban ezt nem teljesítette. Akadtak, akik még Rákóczi elárulásával is gyanúsították, de ez alaptalannak bizonyult. 5

9 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 98. Szederkényi az Egri Jezsuita Napló bejegyzésére hivatkozik. GOROVE László, Gattáji 1876, 224. Szerinte az alku négy hónapra szólt. Ebben Szederkényi és forrása a hiteles. 6

0 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 95. HECKENAST Gusztáv 1984. 348-349. R. VÁRKONYI Ágnes 1989. 186-187. ASZTALOS Miklós 2000. 163. 6

1 SZÁDECZKY Kardoss Lajos 1993. 307. A hírt az országgyűlés és 100 főnyi küldöttsége erősítette meg, élén gr. Mikes Mihállyal, a székelyek generálisával, gr. Lázár Ferenc csíki főkirálybíróval és több főnemessel. Szádeczky Kardoss Lajos hivatkozik Thaly Kálmán adataira. R. VÁRKONYI Ágnes 1986. 902. MAKKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. 900. 134