Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

erkölcsi elismerését, annak további térnyerését mutatta. (Immár nemcsak a franciák és a bajorok megértésére, sőt katonai segítésére számíthatott. Különben is a bajor Miksa Emánuel őse Wittelsbach Ottó magyar király - a porosz I. (TIT.) Frigyes ősanyja Árpádházi Szt. Erzsébet volt; II. Rákóczi Ferenc dédapja, I. Rákóczi György 1643-ban szövetséget nyújtott a svédeknek.

6

2) A hadi és erkölcsi sikereit vereségek is kísérték. Ezek mellé meghatározó külpolitikai-hadi események társultak. Közülük áttételesen a döntő blenheimi-höchstädti, augusztus 13-án lezajlott csata, amelyben az angol-osztrák hadak megverték a francia-bajor seregeket: Ez volt a másik, ezúttal a nagyon kedvezőtlen hír, amit megtudott. Ugyanis ezzel a vereséggel elmúlt a francia katonai fölény ideje.

63 Sem addig, később még inkább nem egyeztethette Rákóczi a haditerveit a francia elképzelésekkel. Különben is a szabadságharc a spanyol örökösödési háborúhoz képest mindvégig mellékhadszíntér maradt.

6

4 Höchstädt után végleg szertefoszlott Rákóczinak az a reménye, hogy a bajor fejedelem Bécs ostromára indul, és az hogy együttműködjön a francia seregekkel, és azokkal együtt kényszerítse békére a bécsi kormányt.

6

5 „Ez a remény volt egyetlen alapja annak - írta Rákóczi - bogy belefogtam a háborúba, amelynek nehézségeit előre láttam. "

6

6 Mivel az országot fegyverrel nem lehetett kiszakítani a Habsburgok kezéből, a harcot csak politikai megegyezés reményében lett volna érdemes folytatni.

67 Azonban a kurucok a kompromisszumot ekkor még nem ismerhették fel. Egyelőre elfogadhatatlan maradt a kedvező politikai megegyezés a Habsburgok részéről is.

6

8 így aztán a harcok folytatása közben az Udvar halogató taktikát alkalmazott. Ez a tárgyalások elhúzódó folytatását jelentette. Rákóczi a közbejött höchstädti vereség nyomán szintén a tárgyalás folyatását akarta. Bár gondolhatta, Bécs kedvezőtlenebb feltételekkel áll elő. „(Azt) tűztem ki alapelvemül, hogy meghallgatok minden békére vonatkozó ajánlatot... Ez a nézetem csak hasznomra vált, javaslataik mindig visszataszító hatást keltettek, mert üres ígéretekből álltak... Ezenfelül e béketárgyalások és alkudozások a császár szövetségeseit a mi ügyünk felé hajlították. Ez jó alkalom volt megismertetni őket a nemzet sérelmeivel, megmutatni, hogy nem cselszövésből és Franciaország érdekeiért viselünk háborút, mint ahogy azt a bécsi udvar híresztelte" - összegezte Rákóczi a második gyöngyösi tanácskozás tanulságait.

6

9 6

2 MARKÓ Árpád 1934. 191. 6

3 HECKENAST Gusztáv 1984. 350. KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 161. 6

4 HECKENAST Gusztáv 1984.342. 6

5 MARKÓ Árpád 1934. 162. SZEKFŰ Gyula 1943. 289-290. 6

6 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 138. 6

7 SZAKÁLY Ferenc 1990. 301. 6

8 HECKENAST Gusztáv 1984. 350. 6

9 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 139. 135