Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
örökösödési háborúval I. Lipót új és további nagy terheket zúdított népünkre. Miután május 15-én hadat üzent XIV. Lajos francia királynak, 1702. október 8-án elrendelte nyolc huszár és négy gyalogezred felállítását, hogy a frontra kiildhesse. A királyi rendelet november l-jén került az akkori Heves és Külső-Szolnok vármegye piispök-főispánja, Telekessy István kezébe." A főispán a kettős vármegyéből előbb a hevesiekkel intézte el a katonák kiállítását. Az 1702. december 11-én, Gyöngyösön lezajlott vármegyei közgyűlésen a rendek a katonai megajánlás végső idejét a következő év elejére vállalták. Azonban a 200 főnyi útrakész csapat 1703 tavaszán zsold nélkül nem volt hajlandó elindulni. Lázadásnak minősíthető fellépését azért merte megtenni, mert akkorra már az északkelet-magyarországi kuruc mozgalom elindult, és az háttérbátorítást nyújtott a követelésükhöz. 1 2 Aztán a nyáron Szolnok térségében is megjelentek a „pártosok", azaz a paraszti lázadók. 1 3 A terjedő tiszaháti, Tisza menti megmozdulások hírére az Udvar sietve intézkedett. 1703. június 6-án kelt leiratában I. Lipót már Heves vármegyét is felszólította, hogy „innen és túl a Tiszán ismételve észlelt rebellisek és zavargó rablók" megfékezésére küldött Hercules Montecuccoli ezredét segítse meg. 1 4 Az egri, július 9-i vármegyei közgyűlés megtárgyalta a királyi leiratot, és elrendelte a segélycsapatok kiállítását. Felettük Telekessy szemlét tartott, és az egri piactéren I. Lipót hűségére eskette őket. Híven a királyhoz a toborzott katonákkal és az egri helyőrséggel ellenállásra készült a közben paraszti mozgalomból nemzeti szabadságharccá vált kuruc felkeléssel szemben. 1 5 A szabadságharc indulása és kapcsolata a kettős vármegyével Fél évtizede múlt annak, hogy a Hegyalján végigzúdult 1697-ben a Tokaji Ferenc nevével összekapcsolt kuruc felkelés. 1 6 Akkor a fiatal Rákóczi még nem vállalta a felkelők által kínált szövetséget. Előlük Bécsbe menekült. Azonban a felkelés után 1 1 SUGÁR István 1984. 271-393. Mindenütt Telekesyt ír (közli a püspök névaláírását). Ugyanígy GOROVÉ László, Gattáji 1876. PÁZMÁN Alajos 1865. LESKÓ József 1907. 267-546. 1 2 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 81. NAGY Béni 1909. 561. BACHÓ László, Dezséri 1938. 5-9. NAGY József 1978. 182. Az országos eseményre vö.: ACSÁDY Ignác 1898. 553., SZEKFŰ Gyula 1943. 277-278. 1 3 SPANGAR András 1734. 70. 1 4 NAGY József 1978. 183. 1 5 NAGY Béni 1909. 563. 1 6 GOROVÉ László, Gattáji 1876. BENCZÉDI László 1953. 118. 127