Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

sok mindenre rádöbbent. Tapasztalhatta, vagyonában nem a felkelők háborgatják, hanem a fosztogató császári zsoldos katonaság.

1

7 Ezért, amikor az Esze Tamás és Kis Albert vezette Tisza menti, beregi elégedetlenkedők az új harc indításáról döntöttek, és Rákóczi segítségét kérték, elérkezettnek látta az alkalmat nemzeti törekvéseinek eléréséhez. 1703. május 6-án létrejött a megegyezés Esze Tamás és Rákóczi közt; május 12-én átadta a Cum Deo pro Patria et Libertate feliratú zászlót a parasztok küldötteinek, akik idő előtt, május 21-én Tarpán és Váriban, 22-én Beregszászon azokat kibontva elindították a tiszaháti felkelést. Június 7-én br. Károlyi Sándor szatmári főispán a császári és nemesi erőkkel még szétszórta a dolhai táborozó kurucokat, de a későbbi napokban már a szabadságharc kibontakozó mozzanatai következtek.

1

8 1703. július 18-án Rákóczi (Vásáros) Naménynél sikeresen átkelt csapatával a Tiszán, és ezzel a hadműveletek színtere az egész Alföldre kiterjedt. Naményból pátenst küldött a vármegyékhez, amellyel csatlakozásra hívta a nemességet. Az újabb, augusztus 29-én, Vetésen megfogalmazott felhívását, a Jobbágyságrul való pátenst a kettős vármegyéhez közvetlenül is elküldte; Táborába hívta a szabadságot szerető fegyverfoghatókat: „Adjuk tudomására mindenkinek, (aki) ezen megnyomorodott hazánkban, ... magyar igaz-.- szabadságát szereti, szabadulását óhajtja, harmadnapok alatt... táborunkban bejelentse magát... "

,

9 Telekessy, valamint Heves vármegye tisztikara veszteg maradt, és az egri német helyőrséggel a városba és a várba zárkózott. Szeptemberben és októberben a felvidéki fontosabb várakat, településeket és a Garam menti bányavárosokat vették be a kurucok. I. Lipót 1703. június 6-i felszólítása ellenére az Egerben összegyűlt és királyra felesküdött fegyveresek nem csaptak le a vármegye Tisza menti részén is megjelent felkelőkre. Akkor sem, amikor azok a szolnoki várat védő Harry Walther császári kapitány ellen fordultak. A felkelők háromezer főnyi csapata, élükön Deák Ferenc, Borbély Balázs és Ónodi János közvitézzel szeptember 10-én körülzárta a várat. Mivel Walther nem adta fel a kulcsfontosságú erődítményt, a felkelők megostromolták. Végül szeptember 21 -én rohammal elfoglalták. Még aznap futár vitte a hírt Rákóczinak, a kettős vármegye egyik erőssége, Szolnok vára behódolt.

2

0 1

7 BENCZÉDI László 1953. 124. 1

8 WINDISCH, Karl Gottlieb 1734. 469. SPANGAR András 1734. 69. HECKENAST Gusztáv 1984. 341-342. 1

9 HML IV-l/a/12. Heves és (Külső)Szolnok vármegye Nemes Közgyűléseinek jegyzőkönyve, 1703. Gyöngyös. Közzétett szövegét vö.: Leskó József szerk.: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV. köt. Érseki Lyceumi Ny., Eger, 1907. 361-362. 2

0 SPANGAR András 1734. 70. GOROVÉ László, Gattáji 1876. 222. BALÁSSY Ferenc 1868. 500. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 81-82. NAGY Béni 1909. 562. BACHÓ László, Dezséri 1938. 9. NAGY József 1978. 183. 128